Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 24. hétfő, a tavaszi ülésszak 33. napja - A közoktatásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP)
2467 voluntaristák. Az őszinteség a politikában is kifizetődő. Ne köntörfalazzunk a tandíj ügyében sem. A közvetlen környezetemben felvételizett egy kislány egy nyolcosztályos gimnáziumba. Nem vették föl. A kétségbeesett szülő utóbb megtudta - nem mástól, mint az iskola igazgatójától , ho gy gyengébb teljesítménnyel is vettek fel oda gyereket, de az ő szülei 300 ezer forintot fizettek be egy iskolai alapítvány számlájára, míg ők csak 50et tudtak. Ebben a történetben engem nem az összeg nagysága háborított fel, hanem sokkal inkább az, hogy a felvételi a tehetség megméréséről szól; a döntés mégis a lehetőséget mérlegelte. A tízéves gyereket ez a szituáció, a sumákolás is neveli, rossz esetben egy életre befolyásolhatja. Ha a gyerek tanköteles, akkor a Magyar Köztársaság is köteles ehhez megad ni, ami kell. A kétfajta kötelesség, kötelezettség egyforma értékű, erejű. Ami az oktatás életkori tagolódását illeti, az alapvetően szakkérdés, és csak kevéssé az Országgyűlés kompetenciája véleményem szerint. Annyiban azonban feltétlenül az, hogy a felté telek oldaláról támogatjuk. És ha mindannyian tudjuk, mik a realitások, akkor alaposan meggondolandó a tízosztályos alapfokú iskola gondolata, még ha mellette szól is az, hogy a rengeteg ismeretanyagot igen nehéz nyolc évbe besúlykolni ma már. Első hallásra elgondolkodhatunk az ellenérveken, amelyeket az ellenzék hangoztat: fékez, konzervál, lefelé nivellál, nem ad lehetőséget a váltásra. S ellenkezik a biológiával is. Egészen másként érdeklődik, kérdez, tanul, aki előtte áll a serdülésnek, mint aki utána van. Az "osztálysebesség" - még a mintagimnáziumban is - az egy kocsiba fogott versenylovak és igavonók átlagsebességétől függ; hát még ott, ahol a lemaradóktól nincs is mód megválni! És arról se feledkezzünk el képviselőtársaim, hogy hiába a gyerek ek felgyorsult biológiai érése, hiába, hogy az elemista anyanyelvi szinten bánik a számítógéppel - bizonyos történelmi, érzelmi és intellektuális élmények átélésére még mindig csak 18 év körül képesek a gyerekek. Kétségtelen, hogy az emberek alapvető infor máltsága olyan mértékben kiegyenlítődött ma már, ahogyan a régebbi korok, az emberszeretet rohamaiban nem is álmodhatták. A tömegoktatás és az elitképzés viszont örök dilemma marad. A közoktatási törvény olyan lehetőségláncolatot kell a gyerekek elé tárjon , ahol mindenki megtalálja a neki való iskolát, és ha arról kiderül, hogy nem neki való - akár mert többre képes, akár mert kevesebbre , az iskolarendszer adjon módot sérülésmentes korrekcióra. Kedves képviselőtársaim! Mi törvénykezünk. Ez a dolgunk. De m inden törvény a gyakorlatban vizsgázik majd. A lényeg mindig az iskolában dől el. Akkor, amikor a tanár becsukja az osztályterem ajtaját és szembenéz a gyerekekkel. Ha nem így volna, nem ülhetnének itt a FIDESZ imponálóan nagy tudású képviselői; nem tölthe tnének be felelős kormányzati posztokat Antall József diákjai. A rendszerek ellenében is lehet jó iskolát csinálni, Eötvös Kollégiumot, szigeteket. Most megvan a lehetőségünk arra, hogy a szigetek szárazfölddé nőjenek össze. Képviselőtársaim! Mindnyájan őr zünk magunkban egyegy Fröhlich tanár urat, akinek, meglehet, pikkje volt ránk. Mégis itt vagyunk. Hálával gondolunk rájuk. És ha a mindenkori huszonévesek között sokan vannak, akik úgy gondolnak az iskolára, mint Karinthy, akkor nincsen nagy baj. Ha az is kolapénzt azért nem adjuk vissza, mert nem akarja senki sem visszaadni és visszakérni, akkor van jövőnk. Képviselőtársaim, köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Kósáné dr. Kovács Magda képviselő assz ony a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából. Felszólaló: Kósáné dr. Kovács Magda (MSZP) KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP) Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A közoktatási törvény általános vitájában három kérdésrő l szeretnék szólni: a közoktatási intézmény státusáról, az intézmény működéséről, illetve a pedagógusok helyzetének jogi rendezéséről. Mindezt szeretném tenni azzal a