Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 24. hétfő, a tavaszi ülésszak 33. napja - A közoktatásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - MÓZES MIHÁLY, DR. (független)
2463 társadalomtól a továbbképzést, és hétévenként feltétlenül biztosítani kellene a továbbképzési év igénybevételét. Annál is inkább így van ez, mert mérhetetlen viszonyok kezdenek kialakulni a közalkalmazotti törvény bevezetésével kapcsolatban: főiskolát végzett tanárokat sorolnak Fkategóriába vagy Ekategóriába, az Ekategóriához tartozó egyetemi végzettséggel rendelkező tanárok özön ét sorolják át Fkategóriába - áttekinthetetlen helyzet alakult ki. Világos képet kellene kialakítani. Az oktatási törvény mellékleteként lenne szükséges megfogalmazni, hogy ki hova tartozik - ezzel kapcsolatban módosító javaslatot fogunk benyújtani. Ezen módosító javaslatok azt célozzák, hogy legyen rangja a tudós tanárnak, inspirálja a közoktatási törvény tudományos fokozat elérésére is a tanári társadalmat. Teljesen nyilvánvaló, hogy szükséges egy olyan melléklet kidolgozása e törvényhez, amely világosan kimondja, hogy a főiskolát végzett - akárhányat végzett - tanár Dkategóriába, az egyetemet végzett tanár Ekategóriába sorolható; az Fkategória a tudományos fokozattal rendelkezőknek, illetve a két különböző jellegű felsőfokú oktatási intézményt elvégze tteknek kell, hogy fenntartva legyen. Kötődhet mindez beosztáshoz is: az iskolák igazgatói és helyettesei beosztásuk alapján kerülhetnének ebbe a kategóriába. Szerencsésebb ennek értelmezését a közoktatási törvényben megfogalmazni, mint a közalkalmazotti t örvényt ekkor és akkor módosítgatni. Mindez lehetővé tenné azt is, hogy a tanári társadalom a következő évtől kerüljön át a közalkalmazotti törvény által megfogalmazott kategóriába. Nem lehet ezt nyújtani, hogy majd '95ben vagy '96ban, majd ekkor vagy ak kor. Meg kell keresni a lehetőséget arra, hogy a Kormány betartsa ígéretét, és 1994. január 1jével a pedagógusok a megfelelő közalkalmazotti kategóriába kerüljenek. A tantestületek jogállásának kidolgozása sokat csiszolódott. Valami azonban bennmaradt: vé leményezési joga van az iskolát érintő minden kérdésben a tantestületeknek. Van ennek az elmúlt rendszerből átörökölt áldemokratikus tartalma is. Az igazgatók megválasztása demokratikus jognak minősült, a tantestületek véleményezhették az igazgatókat - gya korlatilag az történt, hogy dönthettek az igazgatók megválasztásáról, bár az önkormányzatok joga maga a kinevezés. Ilyen körülmények között vajon lehete fegyelmet tartani, követelményeket támasztani? Visszatérve a kategorizálásra: vannak olyan iskolák, ah ol minden tanár Fkategóriába került. Bizonyos iskoláknál - egyetemi gyakorlóiskoláknál - ez indokolt, de bizony, ez falusi iskoláknál is gyakran megesik. Vane arra példa bármelyik európai országban, hogy a tantestületek saját maguk nevezik ki saját igazg atójukat? Mindezek kérdések, amelyekre a közoktatási törvénynek, azt gondolom, választ kell adnia. Még egy kemény illúzióval kellene leszámolnunk: hogyan lehetséges az, hogy az önkormányzatok kezébe adjuk a tanügyi irányítást? Jártake már azok a magyar fa lun, akik ilyen követelésekkel lépnek fel? Nagyon sok önkormányzatban egyetlen szakember nem lesz az oktatási bizottságban, ilyen és olyan testületeket kell az oktatási bizottság mellé felállítani, hogy egyáltalán működőképesek legyenek. Arra is van példa, hogy a nagyvárosokban a közoktatási bizottságok mellé közoktatási tanácsokat hoznak létre - pedig ezek nagytelepülések , ezzel mintegy közömbösítve a közoktatási bizottság munkáját. Vajon érette a helyzet arra, hogy a közoktatás irányítása és ellenőrzés e az önkormányzatok kezébe kerüljön? Magyarország háromezer települése közül vajon kétharmad vagy négyötöd nem lesze képtelen megfelelni az oktatási törvény elvárásainak? Én azt gondolom, hogy a közoktatás ellenőrzése a mi mai, átmeneti körülményeink közö tt egyértelműen állami feladat, tehát a minisztériumnak, illetve a regionális oktatási központnak nevezett szerveknek kell ellátni szakmai és szolgáltatótevékenységüket. Mesterségesen felkeltett vita ez, hogy ezek a szervezetek vajon állami beavatkozást, p olitikai beavatkozást fognake teremteni.
