Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 24. hétfő, a tavaszi ülésszak 33. napja - A közoktatásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - MÓZES MIHÁLY, DR. (független)
2462 esetében további plusz egy év álljon rendelkezésre, akkor gyakorlatilag lehetetlen helyzetbe jutnánk. Ennyi idő alat t az általános iskolainál számottevően magasabb színvonalon lehetetlen megtanítani az anyagot, illetve lehetséges, de akkor a tanulók túlterhelése nem csökkenne, hanem fokozódna. Teljesen tisztában vagyunk azzal, hogy a magyar oktatásügy nagy eredményeket ért el, és a magyar iskolák színvonala pillanatnyilag nem rosszabb, hanem inkább azt mondhatom, hogy jobb, mint jó néhány országban, amelynek iskolarendszeréhez most alkalmazkodni szeretnénk. Ez az eredmény azonban főleg a középiskolás ifjúság jelentős túl terhelésével érhető el. (16.00) Olyan kemény munkát kell végezniük saját sorsuk, saját jövőjük érdekében a középiskolát komolyan vevő diákoknak, hogy ez példátlan. Ha a négyéves felkészülési időszakot lecsökkentenénk két vagy három évre, ugyanezen anyaggal számolva, amit jelenleg elsajátítanak, evidens, hogy a terhelés irreálisan fokozódna. Egészen más a helyzet, ha később elkészülő nemzeti alaptantervünk és az ehhez illeszkedő vizsgakövetelmények lehetővé tennék a lineáris tananyagfelépítést, tehát lehető vé tennék azt, hogy a hatosztályos gimnáziumokban hat év alatt, a nyolcosztályos gimnáziumokban nyolc év alatt történjék meg a tananyag feldolgozása. Ebben az esetben viszont az alapvizsgát is vagylagosan kell tervezni, vizsgakövetelményeit vagylagosan kel l meghatározni. Az egész tartalmi és szerkezeti reformnak csak akkor van értelme, ha ez a közoktatás elmélyüléséhez, a tananyag jobb elsajátításához vezet. Ezért nevezem kitöltetlen csekknek az oktatási törvény jelenlegi változatát. Nagyon támogatná m, hogy a nemzeti alaptanterv a későbbiekben azt fogalmazza meg, hogy a tanulók az alapvizsgán választhatnak humán tárgyakból egyes korszakok, reáltárgyakból pedig egyes témakörök között, és ezekből kell magas szintű vizsgát tenniük. A szerkezeti módosítás nak vannak egyéb vonzatai is. Ha tízosztályosra növeljük az iskolakötelezettséget, mi fog történni a magyar falvak százaiban? Mi fog történni azokban a falvakban, ahol nem áll rendelkezésre tíz tanterem? Hogyan fogják megoldani a diákság iskoláztatását? Kö nnyű azt a feleletet adni, hogy ezekből a falvakból a harmadik vagy az ötödik osztály elvégzését követően bemennek a diákok a városokba. Legalább két probléma keletkezik mihelyt ezt kimondjuk: hol fognak lakni, vane elegendő kollégium, tudunke gondoskodn i nagyvonalú kollégiumi ellátásról? Egyáltalán, a városi iskolák képeseke befogadni ezeket a gyerekeket? És még egy jelentős probléma: ki fizeti a tanulók taníttatását? Azt gondolom, hogy finanszírozási problémák is jelentkeznek. Jelenleg a magyar oktatás ügy nem látszik érettnek nagyarányú strukturális változtatásokra. Az oktatási törvénynek csak arra lehet keretet adnia, hogy az átalakulás megkezdődjön - és ennek teljes kibontakoztatásához legalább egy évtized szükségeltetik. Egy évtized akkor, ha az eljö vendő kormányok nagyon komoly összegeket fordítanak a közoktatásra. Hiú ábránd azt gondolni, hogy egyik napról a másikra kompatibilissé tudjuk tenni az iskolarendszerünket az európaival. Hiú ábránd, tudniillik Magyarországon a közoktatást évtizedekig elhan yagolták, mindig maradványelv érvényesült; düledező falusi iskolák várják az Európához csatlakozás nagy pillanatát, és rosszul fizetett, elkeseredett - és sokszor nem is megfelelő képzettséggel rendelkező - pedagógusok óhajtanak besétálni az európai kapun. Megkérem a tisztelt Parlamentet, hogy gondolkozzon el mindezeken. A megannyi törvénytervezet megpróbálja a tanárok, az igazgatók jogállását is rendezni. Valami kimaradt az egyre újabb és újabb törvénytervezetek során, amire fel kell hívnom a figyelmet: a legelső változatok még tartalmazták a továbbképzési évet, amelyet a tanárok hétévenként vehettek volna ki, bizonyos fizetést kapván erre a továbbképzési esztendőre is. Az újabb törvénytervezet ilyesmiről már említést sem tesz. Én azt gondolom, hogy a nyuga teurópai iskolarendszerhez tartozó iskolarendszer kialakítása esetén megkövetelhető - meg kellene követelni - a magyar tanári
