Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 24. hétfő, a tavaszi ülésszak 33. napja - A közoktatásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - MÓZES MIHÁLY, DR. (független)
2461 A közoktatásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása ELNÖK (Dornbach Alajos) : Soron következik a közoktatásról szóló törvényjavaslat általános vitájának foly tatása. Az előterjesztést 10024es számon kapták kézhez. Múlt heti ülésünkön nem került sor a független képviselők felszólalására. Erre figyelemmel megadom a szót Mózes Mihály független képviselő úrnak. Felszólaló: Dr. Mózes Mihály a független képviselők r észéről MÓZES MIHÁLY, DR. (független) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A magyar tanári társadalom, a diákság egy jelentős része, és azt gondolom, hogy minden, a közügyek iránt érdeklődő magyar állampolgár feszült figyelemmel hallgatja a közoktatási törvén y vitáját. Feszült a figyelem akkor is, amikor egyfelől azt tapasztaljuk, hogy a tanárok nem hajlandók elolvasni a közoktatási törvény újabb és újabb változatait, ezt a legújabbat nem is ismerik, nem hajlandók véleményt nyilvánítani róla, egyegy tanári ka rban jó, ha egykét ember foglalkozik egyáltalán ezekkel a törvénytervezetekkel. Másfelől azt tapasztaljuk, hogy a szakszervezetek, szakmai szervezetek - legutóbb a Közoktatási Tanács - rendkívül hangosan tiltakoznak a közoktatási törvénytervezet ellen, és nem tartják eléggé érettnek, nem tartják alkalmasnak arra, hogy a Parlament megvitassa és elfogadja. Két dologtól fél az ország. Egyfelől attól, hogy a közoktatási törvénytervezet a médiatörvényvita sorsára jut és pártok közötti megütközések színtere les z, másfelől attól is van félelem, hogy a Parlament ezt a törvényt gyorsan elfogadja, és olyan feltételeket teremt, amelyek nagyon nehéz helyzetbe hozzák a magyar közoktatást. Ez a törvénytervezet, elismerem, hogy nagy és hosszan tartó munka eredménye, hisz ez már a huszonegynéhányadik változat. Ki lehet azt mondani, hogy a minisztérium igyekezett figyelembe venni a vitákat, véleményeket, és talán igyekezett jelentősen módosítani a törvényt. Most, amikor a tisztelt Ház elé került, mégis azt mondom, hogy kit öltetlen csekként áll előttünk a törvénytervezet. Nincs nemzeti alaptanterv, nincs kidolgozott vizsgakövetelményrendszer, és úgy kell elfogadnunk egy oktatási törvényt - ha ezt a Parlament megteszi , hogy nem tudjuk, mit fogadunk el. Nem tudjuk, nem kapu nk választ a legalapvetőbb problémákra. Ezek közül a problémák közül engedjenek meg elsorolni néhányat. Ha a tartalmi változásokat vizsgáljuk a nemzeti alaptanterv és vizsgarendszer nélkül, akkor reménytelen helyzetbe jutunk. Mit tartalmaz az alapvizsga, m ire kell felkészítenünk tíz év kötelező oktatás végére a gyerekeket? Az alapvizsga kisérettségi, ahol minden tantárgyból, a teljes műveltséganyagból kell majd vizsgát tenni, a magyar irodalmat napjainkig fogjuk tanítani, a történelmet úgyszintén, matematik ából meddig jutunk el, és fizikából milyen problémákat vizsgálunk? Koncentrikus lesze a tananyag felépítése? Ha tudniillik az alapvizsgára az ismereteknek napjainkig terjedő tárházát kell megtanulni, akkor nagyon nagy probléma keletkezik. Két év alatt kel l ehhez képest eljutni a tanulóknak az érettségiig. Egy újabb koncentrikus tananyagfelépítés jelentkezik, két év alatt kellene az érettségi anyagot megtanítani. A tanári társadalom széttárja a karjait. Természetes, ha két évre szűkítenénk az érettségi fel készülést vagy a speciális iskolákban három évre, hisz a törvénytervezet lehetőséget ad arra, hogy művészeti, humán, reál- stb. gimnáziumok
