Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 9. kedd, a tavaszi ülésszak 4. napja - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ (MSZP)
247 Egyetértek azonban képviselő úrral abban, hogy ez egy nagyon súlyos kérdés, és a kormányrendelet előkészítése és készítése során pont azért küszködünk számtalan problémával, hogy elejét vegyük mindannak a hát ránynak, amit épp a két említett törvény hivatott megakadályozni. Szükséges azonban befejezésképpen még egy példára utalni: választások között a választási névjegyzék kifüggesztése az önkormányzatokra kötelező. Bárki, bármilyen adatot abból is kiírhat, ebb ől is látszik, hogy a kérdés szabályozása nem olyan egyszerű. Mindazonáltal képviselő úr kérdését jogosnak érzem és ezt is figyelembe veszem a kormányrendelet előkészítése során. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm Belügyminiszter Úr válaszát. Körösfői László, a Magyar Szocialista Párt képviselője kérdést kíván feltenni a népjóléti miniszterhez "A háziorvosi szolgálat megszervezésének törvényes vagy törvényellenes módja tárgyában" címmel. Körösfői László képviselőtársamat illeti a szó. Kérdés: K örösfői László (MSZP) - a népjóléti miniszterhez - "A háziorvosi szolgálat megszervezésének törvényes vagy törvényellenes módja" tárgyában KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ (MSZP) Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Asszony! A társadalombiztosít ás pénzügyi alapjairól szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 21. § 1. pontja kimondja, hogy az egészségbiztosítási alap kezelője köteles szerződést kötni a területi ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvosi szolgálat működtetőjével, ha a működtető, illetve a háziorvosi szolgálat megfelel a jogszabályi előírásoknak. Az egészségügyi alapellátás új formában történő megvalósítása lehetővé teszi az alapellátásban a vállalkozást is. A vállalkozási formák kialakítása során viszont olyan módszerekre is sor került, amelyek félő, hogy az orvosokat kiszolgáltatott helyzetbe hozzák. Egy Pest megyei településen például az önkormányzat egy, már korábban is működő, de nem egészségügyi profilú kft. kezébe kívánja adni a háziorvosi szolgálat megszervezését és az egészségügyi létesítmények használatának kizárólagos jogát. A társadalombiztosítás által folyósított összegek - kártyapénz, bázispénz - felett a kft. rendelkezne. A kft. egyik vezetője a volt körzeti orvosok egyike, aki viszont az orvosokat nem kft. tagként, tehát egy enrangú társként, hanem a kft. alkalmazottjaként kívánja foglalkoztatni. Az orvosok többsége e megoldás ellen tiltakozott arra hivatkozva, hogy így kiszolgáltatott helyzetbe kerülnének, hiszen a kft., ha anyagi érdeke úgy kívánja, bármikor felmondhatna nek ik. (14.20) Sérelmezték azt is, hogy ez a megoldás törvényellenes, hiszen ellentmond az előbb említett törvény 21. § 6. pontjának, mely szerint - idézem : "A háziorvosi szolgálatot működtető önkormányzat, önkormányzati intézmény 1993. má jus 31ig köteles kikérni a szolgálat háziorvosának a véleményét arról, hogy kívánjae a szolgálatot magánorvosként, illetve egészségügyi vállalkozóként, ilyen vállalkozás tagjaként működtetni." E törvény alapján a település orvosai szándéknyilatkozatot ír tak az önkormányzatnak arról, hogy egyénenként kívánnak vállalkozni, s előzetes írásbeli szerződéstervezetet is beadtak. Ezzel egy időben panasszal fordultak az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatósághoz, az Orvosi Kamarához s az Országos Háziorvosi I ntézethez, mely panaszok következtében jelenleg még nem került sor a szerződés megkötésére a kft. és a Pest Megyei Társadalombiztosítási Főigazgatóság között. Megjegyezni kívánom, hogy olyan orvosokról van szó, akik eddig is körzeti orvosok voltak, s mivel náluk van a települési betegkártyák többsége, jelenleg is mint háziorvosok, gyermekorvosok önkormányzati alkalmazottként dolgoznak. A következő kérdésekre várom tisztelt államtitkár asszony válaszát:
