Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 24. hétfő, a tavaszi ülésszak 33. napja - Napirend előtt - ELNÖK (Dornbach Alajos): - JÁVOR KÁROLY (MDF)
2451 a Belügyminisztérium is egyetért. A z ezer körüli létszámmal szemben volt pár 3500as létszámú szavazókör is, ami az összesítésben - matematikai okok miatt - késedelmet és hátrányt jelentett. Erre utaltam ezekkel a mondatokkal. Összegezve: törvényes rendben választottunk. A tapasztalatokat h asznosítva a Belügyminisztérium megkezdi az 1994. évi országgyűlési választásokra való technikai felkészülést. A Kormány a parlamenti választásokról szóló módosítására vonatkozó javaslatokat - a szükséges egyeztetések után - az Országgyűlés elé terjeszti. Az ország és a Parlament nyilvánossága előtt is megköszönöm a szavazatszámláló bizottságok, a helyi, területi és országos választási bizottságok tagjainak, továbbá a köztisztviselőknek a munkáját, amelyet a társadalombiztosítási önkormányzati választásokon végeztek. Gratulálok a szakszervezeti képviselőknek, akik a választásokkal bejutottak a társadalombiztosítási önkormányzatok közgyűléseibe, és mindnyájuknak eredményes munkát kívánok. Kérem a tisztelt Házat és a későbbiek során az érintett pártok képvisel őit, hogy a 6+1 párti egyeztetésen a választások tapasztalatait szíveskedjenek a választójogi törvénytervezetünk vitájában felhasználni. Minden olyan javaslatot, amely a választási részvétel nagyobb számára vonatkozik vagy a választás lebonyolításával kapc solatos, előre is bejelentem, készséggel fogadok. Köszönöm, elnök úr, és köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Rendkívüli ügyben napirend előtti felszólalásra jelentkezett Jávor Károly képviselő úr a Magyar Demokrata Fór umtól. Megadom a szót. (15.10) Napirend előtti felszólaló: Jávor Károly (MDF) JÁVOR KÁROLY (MDF) Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Duna elterelésével kapcsolatban és az erről szóló kormánytájékoztatóról szeretnék szólni, t ulajdonképpen - ha úgy tetszik - végső kétségbeesésemben, hiszen úgy tűnik, az nem elegendő, ha két országgyűlési bizottság súlyos fenntartásaival élve azt kéri, hogy a Kormány az erről szóló határozatában foglaltakat terjessze az Országgyűlés elé. Mindenn ek van határa, szoktuk mondani nehéz helyzetekben, Magyarországnak is vannak határai. Minden országnak van egy legnagyobb folyója, Magyarországnak is van. Nos, ezt a folyót tavaly ősszel az azóta önálló köztársasággá vált Szlovákia egyszerűen elvitte, elve tte. Az azóta eltelt idő egyértelműen igazolta azt, hogy az élővilág súlyosan károsodott, a mezőgazdaság és az erdőgazdaság komoly terméskiesésekkel kell, hogy számoljon; szemünk láttára következett be egy katasztrófa. Kényszerhelyzetben és szükségintézked ésként százmilliókat költünk ennek az állapotnak az ellensúlyozására. Bebizonyosodott tehát, hogy eddigi munkánk - az elhibázott célra 1977ben kötött rossz szerződésnek a felbontása, az erről szóló jogszabályok törvényen kívül helyezése, hatályon kívül he lyezése, a Hágai Nemzetközi Bíróság döntésének a kérése , az eddigi tevékenységünk helyes volt, helytálló volt. Megteremtettünk egy közjogi helyzetet is, összhangot a Kormány és az Országgyűlés döntései között. Ebben egyértelműen kinyilvánítottuk, hogy Ma gyarország nem kívánja befejezni a vízlépcsőépítést, és nem kívánja üzembe helyezni a vízlépcsőt. Hosszú, megfeszített munka eredményeképpen az Európai Közösség, az Európa Parlament, a nemzetközi környezetvédő és természetvédő szervezetek megértették a pro blémáinkat, érzékennyé váltak ezekre a problémákra, megértették, hogy ebben a térségben elsődlegességet kell hogy élvezzen az ökológia kérdése, az ivóvíz kérdése. Partnereinkké váltak ebben a kérdésben, ezeknek a kérdéseknek a megoldásában.
