Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 24. hétfő, a tavaszi ülésszak 33. napja - Napirend előtt - ELNÖK (Dornbach Alajos): - JÁVOR KÁROLY (MDF)
2452 És most, amikor minden együtt van, megteremtettük a közjogi helyzetet, megteremtettük a nemzetközi környezetet is a problémák kellő megoldásához, mit teszünk ekkor? Gondolunk egyet és orrhosszal a cél előtt levonulunk a pályáról, és kötünk valamiféle megállapodást egy pa rányi részletkérdésre. 1989ben az előző Kormány felfüggesztette a vízlépcső építését, de mintha kaptak volna ugyanakkor egy telefont, hogy "fiúk, semmi baj, csináljátok tovább nyugodtan", semmi sem történt, építették tovább. 1990ben az új Kormány ugyaníg y kinyilvánította ezt a szándékát, az Országgyűlés ugyanezt megtette, mégsem történt semmi; 1990 augusztusában a környezetvédelmi bizottság maga is tapasztalta, hogy - bár álcázott módon, de - az építés folyik tovább. Nagyon elgondolkoztató tehát, hogy mag as szintű és komoly döntések, politikai szándék és politikai akaratnyilvánítás után van egy érdekcsoport, amelyik a szándékát ezzel ellentétben meg tudja valósítani. Ebben a helyzetben az Országgyűlés két bizottsága kérte, hogy azt a tájékoztatást, amit a Kormány adott, pontosabban a kormányhatározatnak a tartalmát az Országgyűlés elé terjessze a Kormány, hiszen erre a már korábban említett közjogi helyzet kötelezi a Kormányt. Több ilyen jogszabály is van. A legfrissebb az idén március 16án hozott országgy űlési határozat, amelyik egyértelművé teszi félreérthetetlenül, hogy egy ilyen tartalmú cselekvési programot és pénzügyi tervet a Kormánynak az Országgyűlés elé kell terjeszteni. Meglehetősen képtelen helyzetben vagyok, hiszen egy kormányhatározatról van s zó, az arról szóló tájékoztatásról van szó, aminek bizonyos súlya van, és feltételezi a megfelelő előkészítést. Én viszont azt kívánom bebizonyítani, hogy laikus emberek félrevezetése folytán született, egyoldalú lobbyérdekeket érvényesítve és az ország ér dekeivel ellentétesen. A tájékoztató alapos áttanulmányozása eredményeképpen a következő sommás véleményt tudom elmondani és összefoglalni tisztelt képviselőtársaim számára. A történelem ismétli önmagát: 1988ban az emlékezetes fölállva szavazás előtt ugya ncsak kaptak tájékoztatást a képviselők, s ugyanúgy kizárólag egy szakterület, a vízügyi szakterület szakembereinek véleménye alapján. Ez a tájékoztatás ugyanígy készült, ugyanazt a célt szolgálja. Szinte kizárólag vízügyi szakemberek véleményére hivatkozi k ez a tájékoztatás, egyetlenegy esetben említi meg külföldi, nemzetközi jogi szakértők véleményét; erre még visszatérek. Három kérdésben kell nagyító alá venni ezt a tájékoztatást, mert az odáig rendben van - ezt nyugati, nagy nemzetközi cégektől is lehet tapasztalni , hogy a saját érdekeiket érvényesíteni akarják. Mi azonban arra az útra léptünk, ha jól emlékszem, 1990ben, amelyiken nagy fontosságot tulajdonítottunk a demokráciának, a törvénytiszteletnek; ebben az esetben tehát elvárható lett volna a ko nkrét vizsgálat és feltárás, és a valóban a célt legjobban szolgáló változat kiválasztása. Nos, a szakértőkről és a kiválasztásról már beszéltem, s arról is beszéltem, hogy ez súlyosan sérti korábbi jogszabályainkat, a jelenlegi közjogi helyzetet. Mégpedig azért, mert a dunakiliti művet üzembe helyezik. A tájékoztatóban az szerepel - aki elolvasta, tudja , hogy annak csak egy tábláját kívánják működtetni. De egy tábla önmagában való működtetése elképzelhetetlen a többi tábla használata nélkül. A többi tábl át duzzasztásra használják, különben nem működik az egy tábla szabályozása. Tehát igenis, üzembe helyezik. Arról pedig, hogy a közjogi helyzettel ellentétes, arról meggyőződhetnek képviselőtársaim az Országgyűlés e tárgyban hozott határozatai, az 1992. évi XL. törvény tanulmányozása alapján, sőt a hágai alávetési nyilatkozat IV. cikkelyének tanulmányozása alapján is. Az előbb elmondottakon túlmenően azért is kifogásolható ez a megoldás, mert egyértelműen szlovák érdekeket szolgál. Bocsánatot kérek, a tájéko ztatóval kapcsolatos hiányosságok között még szeretném megemlíteni, hogy említést tettem arról, hogy vízügyi szakemberek. A Magyar Köztársaságot a nemzetközi tárgyalásokon két bizottság is képviseli, egy jogi szakbizottság és egy szakértői bizottság. A sza kértői bizottság vezetője dr. Vida Gábor akadémikus, ökológus; és hangoztattuk, ugye, az
