Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 9. kedd, a tavaszi ülésszak 4. napja - A nyugellátások, baleseti nyugellátások és egyéb ellátások emeléséről, illetve kiegészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - FÁKLYA CSABA, DR. (SZDSZ)
241 Az általános és részletes vita kapcsán már elég sokat beszéltünk arról, hogy ez a törvényjavaslat miért rossz. Én ezeket az érveket nem kívánom részletesen ismertetni, mert már más képviselőtársaim ezt megtették, csak megemlítem felsorolásszerűen, hogy az Érdekegyeztető Tanács nem jól sáfárkodott a nyugdíjaso k érdekével, hogy annak dacára, hogy Kupa miniszter úr megígérte a költségvetési expozéjában, hogy áfakompenzációs mechanizmusok fognak érvénybe lépni, pontosan az érintettek, a legnehezebb helyzetben lévők számára ez nem történt meg. Az, hogy ez a törvén yjavaslat nem differenciál eléggé, és nincs tekintettel a nyugdíjasok nagyon is heterogén összetételére, az, hogy pró és kontra számítások hangzottak el, ahol a racionalitást ütköztették a számmisztikával - gondolok itt az indexszámításra , és matematikai trükkökből kerestek érveket az előterjesztés mellett, elhangzott olyan érvelés, hogy kifizetési nehézségek támadnak akkor, hogyha január 1jétől történik a nyugdíjemelés, mert általában a béremeléseket a későbbiekben szokták végrehajtani és az ebből bejöv ő járuléktöbblet csak sokkal később áll rendelkezésre. Ez azért egy becsapós érvelés, mert a likviditási tartaléknak éppen ez a funkciója, hogy ezt a nehézséget áthidalja. Mi azt állítottuk, hogy ez a törvényjavaslat sanda. Ezt azért mondtuk - és ez úgy ér tendő, és ezt az előttem szóló éppen részletezte , mert létező tényként számol azzal a '75/IIes módosítással, amit még nem fogadtunk el. A másik pedig az, hogy azt állítottuk, hogy törvénytelen lesz az, hogyha elfogadjuk ezt a törvényjavaslatot. Ezt pont osan azért - még akkor is, ha ugyanaznap fogadjuk el a '72es módosítását, és utána fogadnánk el a jelenlegi 14%kal számoló nyugdíjemelést , mert érvénybe csak a kihirdetéskor lép, tehát ugyanaznap elfogadva ez mindenképpen törvénysértő. A sandaság odáig megy - és most már kezd gyakorlattá válni , hogy Fekete Gyula képviselőtársam például költségvetési bizottsági előadóként a nyugdíjemelés januári bevezetése ellen pontosan a hatályban nem lévő '75/IIes törvénymódosításban foglaltakkal érvelt, és én erre azt mondom, ha csak ilyen érv szól ellene, akkor akármelyik nyugdíjas száz vastagon hatályban lévő okot és érvet tud felhozni a januárban kezdődő nyugdíjemelés mellett. Tulajdonképpen arra szeretnék rámutatni, hogy a sugallt trendtől eltérően, az ügy még nincs lezárva. Van lehetőség változtatásra, és erről majd a '75/IIes módosításánál fogunk szavazni. A Szabad Demokraták Szövetsége adott be egy módosító indítványt, amelynek elfogadása esetén ez az egész 14%os emelésről szóló törvénytervezet tárgytalanná válik, új helyzet áll elő, és a Kormánynak új előterjesztést kell benyújtania, ami a 16%os emelést tartalmazza. Jelenleg fontolgatjuk, hogy erről az indítványunkról név szerinti szavazást kérünk, és ezzel kapcsolatban már most szeretnék három dolgot elmo ndani. Az első: ha a kormánypárti képviselők tényleg nyitni akarnak a nyugdíjasok felé, akkor, ha csak 15en szavaznak igennel azok közül, akik annak idején a mi név szerinti szavazásunknál, a társadalombiztosítási költségvetésnél, a pénz megszavazásánál t artózkodtak, abban az esetben már összejön a szükséges többség, hogy ezt a módosítást megszavazzuk. Az a tény - ez a második pont - nem igaz, hogy az új előterjesztés óriási késedelemmel járna, mert a Kormány felkészült erre a lehetőségre, és egyszeri elől eg folyósításával át tudja segíteni a nyugdíjasokat ezen a nehézségen. Harmadik érvem: a szükséges pénz igenis előteremthető. A rendkívüli helyzetre tekintettel végre kell hajtani rendkívüli intézkedéseket. Nem csoda dolgokról beszélek, hanem csak a kintlé vőségek behajtásának meggyorsításáról, a társadalombiztosítás vagyonhoz juttatásának felgyorsításáról, székházépítés elhalasztásáról stb. Még az egyik legelvakultabban kormánypárti képviselő is látott lehetőséget a pénz előteremtéséhez.
