Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 1. hétfő, a tavaszi ülésszak 1. napja - A nyugellátások, baleseti nyugellátások és egyéb ellátások emeléséről, illetve kiegészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat vitája - ELNÖK (Szabad György): - SZIGETI GYÖRGY, DR. (SZDSZ) - ELNÖK (Szabad György): - MONOSTORI ENDRE, DR. (SZDSZ)
25 Sajnos az előbb hivatkozott törvényi rendelkezés megvalósítása eddig nem történt meg, sőt a Kormány előttünk fekvő javaslata alapján úgy tűnik, ezek után még kevésbé fog megtörténni. Szeretném néhány oldalról megvilágítani, illetve felhívni a figyelmet arra, hogy az évenkénti nyugdíjemelést szabályozó rendelkezések miért pontatlanok, és kötelező erejük alól miért lehet kibúvókat keresni és találni? Először is: a törvény kimondja, hogy a nyugdíjemelésben érintettek körét az Országgyűlés határozza meg. Ez a törvényi kitétel eleve azt jelenti, hogy ha a Kormány parlamenti többsége úgy dönt, hogy csak a nyugdíjasok egy szűkebb körét részesíti a fenti évenkénti nyugdíjemelésben, mondjuk a minimális nyugdíj szintjén levőket, akkor a Kormány máris eleget tett a törvény rendelkezéseinek, holott valójában a nyugdíjasok többsége kimaradt az évi nyugdíjemelésből. Másodszor: a szabályozás más ik nagy hibája, hogy nem rögzíti tételesen a nyugdíjemelés időpontját. Így válik lehetővé a nyugdíjemelés több ütemben történő megvalósítása, illetve az ezzel történő variáció, amely kihat a nyugdíjemelés éves átlagára. Az előttünk fekvő tervezetben a Korm ány is két ütemben kívánja a nyugdíjak emelését végrehajtani. Az első ütemben március 1jén, mint láttuk és hallottuk, a másodikban szeptember 1jén. A konkrét esetben ez azt jelenti, hogy előirányzott 14%os nyugdíjemelésből márciusban 9 vagy 10, illetve szeptemberben 5 vagy 4% realizálódik. Mindkét esetben a tényleges emelés éves átlaga nemhogy 14%, hanem még a 10%ot sem éri el. Nem mindegy tehát, hogy a nyugdíjemelés az év melyik hónapjában történik. Ezzel kapcsolatban egyébként nekem nagyon tetszett eg yik képviselőtársunk következtetése, illetve példája, mégpedig az, hogy ha mondjuk a 14%os emelés csak az év végén, december 31én történne, akkor a nyugdíjasok erre az évre semmiféle emelést nem kaptak volna, noha a törvény szerint az emelés ebben az évb en megtörtént volna. Harmadszor: mint tudjuk, a Kormány az Érdekegyeztető Tanáccsal annak ellenére állapodott meg 14%os emelésben, hogy az évi minimálbéremelkedést saját előterjesztésében is 16%ban jelölte meg. Ez a megegyezés tehát törvényellenes, elle nkezik a felszólalásom elején hivatkozott törvénnyel. Azt csak zárójelben jegyzem meg, hogy az Érdekegyeztető Tanács milyen jogon, milyen felhatalmazás alapján mondott le a nyugdíjasokat megillető, törvényben rögzített 16%os emelést biztosító jogról? Attó l tartok, erre nem volt felhatalmazása. Egyrészt, mert törvénysértő megállapodást kötött a Kormánnyal, másrészt, mert ebben a meggyőződésemben megerősítenek a megállapodás és a kormányelőterjesztés ellen tiltakozó levelek, amelyeket a nyugdíjasszervezetek hozzám és más képviselőkhöz írtak. Nagyon csodálkoztam egyébként Kátay Zoltán előadásán, miszerint a Nyugdíjasok Egyesülete és a Nyugdíjas Kamara helyeselte vagy legalábbis elfogadta a kormányelőterjesztést. Én a leveleikből, és azt hiszem, a többi képvi selőtársam is a megkapott levelekből egészen másképp értesültünk az ő álláspontjukról. Nagyon érdekes volt egyébként az az eszmefuttatás is, hogy végül is a 14%ban történő megállapodás egy eredmény, ugyanis a Kormány 12% körüli emelést tervezett, és a tár gyalásokon ezzel indított, de, mint ahogy Kátay Zoltán mondta, végül is 14%ra futotta. Hát nem tudom, ha 14%ra futotta, akkor mért 12%ot javasolt a tárgyalások elején? Szeretném még elmondani azt - negyedszer , hogy néhány hete Szigeti György képviselő társam rámutatott, amire felszólalásom elején hivatkoztam, hogy tudniillik a 16%os minimálbéremelkedés esetén a 14%os nyugdíjemelés, ami már tudjuk, csak kilencegynéhány %ot fog jelenteni, törvénysértő. Úgy látszik, figyelmeztetése termékeny talajra h ullott, az előttünk levő törvénymódosító javaslatban a Kormány gondoskodik arról, hogy törvénysértés ne forduljon elő. Ennek szépséghibája csupán az, hogy a javaslat nem a nyugdíjakat kívánja a törvény által előírt szintre emelni, hanem a törvényt kívánja módosítani úgy, hogy a nyugdíjbiztosítási alap hiánya esetén az Országgyűlés a naptári évben esedékes emelés mértékét, illetve összegét legfeljebb 20%kal csökkentheti. Ugye, milyen egyszerű? Törvénysértés a továbbiakban akkor sem lesz, ha 16% helyett 14%os az emelés, s ez is két ütemben történik év közben, ami éves átlagban - mint
