Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 18. kedd, a tavaszi ülésszak 32. napja - A közoktatásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KOVÁCS GÁBOR, a KDNP vezérszónoka:
2382 hogyha ezt az erkölcsi megújulást mind a tanárok, mind a tanulók körében minél többen a keresztény értékrend alapján képzelik el. Támogatjuk mindazokat a törekvéseket, amelyek ezt a cél t az alkotmányos rendünkkel összhangban elő kívánják segíteni. Emellett nehéz magyar iskolát elképzelni úgy, hogy nevelését és oktatását ne járja át a nemzeti azonosságtudatra, a hazaszeretetre való nevelés. A nemzeti megújulás alapfeltétele ugyanis az eze n a téren társadalmunkban tapasztalható közömbösség felszámolása. Új történelmi korszakunk kezdetén ki kell alakítani a nemzeti azonosságtudat és Európatudat összhangját is, az egységesülő Európához való csatlakozás és a nemzeti identitás ugyanis kölcsönö sen feltételezik egymást. Az egészséges politikai légkör kialakítása céljából a tanulókat közéletiségre kell nevelni, meg kell ismertetni velük a demokrácia alapelveit és intézményrendszerét. Csak egy igazságosságra törekvő, a szabadság és tolerancia szell emében tevékenykedő, új nemzedék lesz képes sorsának felelősségteljes alakítására. Végül a Kereszténydemokrata Néppárt olyan oktatási rendszert akar, amely tiszteletben tartja az ENSZ gyermeki jogokra vonatkozó alapokmányát. Így tiszteletben tartja a gyerm ekek azon jogát, hogy csak életkoruknak, adottságaiknak megfelelően legyenek terhelve, hogy megkapják az iskolában azt a lehetőséget, hogy maximálisan kifejleszthessék képességeiket. Az elmondottakat összegezve, a Kereszténydemokrata Néppárt szerint a közo ktatás célja, hogy a gyermekeket képességeik és szüleik kívánsága szerint olyan oktatásban és nevelésben részesítse, amely a serdülőkoruk végére lehetővé teszi, hogy a társadalmi beilleszkedésre alkalmas, művelt, fejlett erkölcsi érzékkel rendelkező államp olgárokká váljanak, illetve továbbtanulás keretében szaktudást, esetleg felsőfokú végzettséget, képesítést szerezzenek. Ezt egy olyan közoktatási rendszerben látjuk megvalósíthatónak, amely teljesíti a közoktatás feladatait, alkalmazkodik a gyermekkor vált ozó sajátosságaihoz, a család törekvéseihez és a társadalmi elvárásokhoz. Azt akarjuk, hogy a közoktatási rendszerben a központi irányítás, az önkormányzatok és az önállósággal rendelkező iskolák közti ésszerű és harmonikus hatalom- és feladatmegosztás érv ényesüljön. Az új oktatási rendszer megteremtésekor építeni kell az értékes magyar hagyományokra és a nyugateurópai mintákra. Még mielőtt rátérnék a közoktatási törvénytervezet általános értékelésére, meg kívánom állapítani, hogy a törvénytervezet részben az önkormányzatokról, illetve az önkormányzatok feladat- és hatásköréről szóló törvények - az 1990. évi LXV. törvény és az 1991. évi XX. törvény - következményeként igen széles körű, az eszményinél talán szélesebb körű jogosítványokkal és így erkölcsi fel elősséggel ruházzák fel a közoktatásban az önkormányzatokat. A Kereszténydemokrata Néppárt ezzel kapcsolatban reméli, hogy az önkormányzatok felelősségük teljes tudatában helyesen fognak majd élni ezekkel a jogosítványokkal. Többek között az iskolák önálló ságát is tiszteletben kell majd tartaniuk az érvényes jogi szabályozás keretében. A jelenlegi törvénytervezet, melynek eredeti koncepciója is közel állt hozzánk, sok vonatkozásban megegyezik a Kereszténydemokrata Néppárt oktatáspolitikai elképzelé seivel vagy legalábbis elfogadható számunkra. Felfogásunktól jelentősebb mértékben eltérő pontokkal csak a negyedik, A közoktatás rendszere című fejezetben találkozunk. A többi fejezethez fűzendő néhány kisebb módosítással csak az elgondolásainknak nagyrés zt megfelelő törvénytervezet jobbá tételét kívánjuk szolgálni. Megelégedéssel vesszük tudomásul, hogy teljesült a Kereszténydemokrata Néppárt célkitűzése, és így ingyenes maradt a kötelező általános iskolai oktatás mellett gyakorlatilag az óvodai nevelés, a középiskolai oktatás, sőt a szakképzés is az első szakképzettség megszerzéséig. Igen fontosnak tartjuk a 4. § különböző pontjait. Oktatáspolitikai programunkban azt mondtuk: szükséges, hogy minden tanköteles gyermek és fiatal kellő számú, érdeklődésének, képességeinek, lelkiismereti és
