Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 18. kedd, a tavaszi ülésszak 32. napja - A közoktatásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - JÁNOSI GYÖRGY, DR. a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjának vezérszónoka:
2367 a 10. osztály fölötti más minőségű, más céllal történő oktatás tandíjhoz és egyebekhez kötődő, nem állami finanszírozáshoz kötődő elemei hogyan fognak lábon állni ugyanabban az intézményben, mert feltehetően nem fognak megszűnni, felszámolódni iskolák. A közoktatásról szóló törvénytervezet kimondja, hogy az oktatás ingyenes. Ezzel szemben a törvény a kötelező tananyagon kívüli képzési formákat már tandíjhoz köti. Nagyon sokan jelezték, hogy ez a szülőkre óriási terheket fog a jövőben róni. Úgy gondolom, hogy abban a körben, amelyet a törvény felsorol, több olyan elem van, például a művészeti képzés, zongoraóra, nyelvóra, amelyek jelentős részét a szülők ma is fizetett formában próbálják megoldani iskolai keretek között is a gyermekek számára. (12.10) A törvény ebben a körben gyakorlatilag nem tesz mást, mint legalizálja azt a formát, amelyet bizonyos képzésekért fizetett formában adott eddig is a szülő. Van azonban ennek a körn ek egy része, amely - úgy gondolom - nem csatolható ide. Ilyenek például az úgynevezett tankörök, diákkörök vagy szakkörök, amelyeknek nagyon fontos kiegészítő szerepe van az általános oktatási tanrendben; többnyire azok a tanárok, azok a pedagógusok végzi k ezt a képzést, akik a tananyagot is leadják, tehát oktatnak az iskolában. Úgy gondolom, ezt a kört nem szabad térítési díjhoz, nem szabad tandíjhoz kötni, hiszen ez szervesen egészíti ki azokat a gyakorlati foglalkozásokat, amelynek elméleti részét a köt elező tananyagon belül a diákok megkapják. Azért sem tartom ildomosnak, hogy ezek a területek fizetettek legyenek, mert még reménykedem abban, hogy Magyarországon az oktatási reform tartalmi részében el fogunk oda jutni, hogy fontos részévé válik az oktatá snak, a kreativitásnak, a közösségi életnek, az alkotómunkának az oktatása, bevezetése az elméleti oktatásba. Ha ezt meg akarjuk valósítani, akkor azokat a pici kis pontokat, szervezeti formákat nem szabad piacosítani, amelyeket fel lehet majd használni a későbbi tantervi programok megvalósításában. Általában azt mondanám, hogy ennek a törvénynek a további vitáját és a munkát mindenképpen javasoljuk, hogy tovább folytassa a Parlament. Több olyan módosító indítvánnyal fogunk élni, amelyek lehetővé teszik, ho gy az itt felmerült olyan kérdések, amelyek nem szükségszerűen haladhatnak csak rossz irányba; de hogy a rossz irányba való haladásukat mindenképpen megakadályozzuk, bizonyos garanciális módosító indítványokat be fogunk nyújtani. Ezekkel a módosításokkal p edig támogatjuk a törvénytervezetet. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót dr. Jánosi Györgynek, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. Felszólaló: Dr. Jánosi György az MSZPképviselőcsoport nevében JÁNOSI GYÖRGY, DR. a Magyar Szocia lista Párt képviselőcsoportjának vezérszónoka: Elnök Úr! Tisztelt Ház! A sors furcsa és kegyetlen iróniája talán, hogy a közoktatási törvény parlamenti tárgyalása azon a napon kezdődött meg, amikor a pénzügyminiszter a közalkalmazottakat, a pedagógusokat é s a családokat egyaránt súlyosan érintő újabb kormányzati intézkedésekről számolt be. A pénzügyminiszteri bejelentés után a kormányzatnak szembe kell néznie egy kérdéssel. Azzal a kérdéssel, hogy jól felmértee, mivel jár a közoktatás rendszerének megújítá sa, hiszen mindannyian tudjuk, az európai tapasztalatok ezt mutatják, hogy minden iskolaszerkezeti átalakítás költséges, ráadásul konfliktusokkal, érdeksérelmekkel, érdekütközésekkel jár. Komolyan gondoljae a Kormány, hogy a jelenlegi gazdasági és politik ai helyzetben, 1993 szeptemberében neki lehet állni a közoktatás rendszerének gyökeres átalakításához? A kérdés nyitott, nincs válasz rá. A törvénytervezet azonban előttünk fekszik, így szólni kell róla.
