Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 18. kedd, a tavaszi ülésszak 32. napja - A közoktatásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ, DR., az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója: - ELNÖK (Szabad György): - KARSAI PÉTER, a Magyar Demokrata Fórum vezérszónoka:
2352 MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ, DR. , az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az emberi jogi bizottság megtárgyalta a közoktatásról szóló törvényjavaslatot az általános vitára alkalmasság kérdésében, és többségi szavazással úgy foglalt állást, hogy alkalmasnak tartja az általános vitára. Köszönöm szépen. ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Megkérdezem az alkotmányügyi bizottság jelen lévő tisztségviselőit, kíváne valamelyikőjük felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Nem. Megkérdezem az önk ormányzati bizottság jelen lévő tisztségviselőit, kíváne valamelyikőjük felszólalni. (Dr. Sóvágó László a fejével nemet int.) Nem. A külügyi bizottság jelezte, hogy a vita későbbi szakaszában kíván előadót állítani. Megkérdezem a környezetvédelmi bizottsá g tisztségviselőit, kíváne valamelyikőjük felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Nem. Köszönöm szépen. Akkor szólásra következnek a képviselőcsoportok vezérszónokai. Elsőként megadom a szót Karsai Péternek, a Magyar Demokrata Fórum vezérszónokának. Felszól aló: Karsai Péter az MDFképviselőcsoport nevében KARSAI PÉTER, a Magyar Demokrata Fórum vezérszónoka: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A magyar nemzet jövőjét tisztán kultúra kérdésnek tartom, ennélfogva a nevelési ügyet, a közoktatási ügyet a ne mzet legfontosabb ügyének tartom. Felszólalásom mottójául vett kijelentést Eötvös József 1868ban mint közoktatási miniszter a Parlamentben mondta a népiskolai törvénytervezet kapcsán. Illendő, hogy bevezető gondolatként megemlékezzünk a magyarországi és e zen belül újkori iskolareformjainkról. Gazdasági és politikai élet, valamint iskolaszervezés egymást kölcsönösen kiegészítő társadalmi valóságok. A termelés és a társadalmi fejlődés igényt támaszt bizonyos irányú és mennyiségű iskola iránt és azután a kife jlesztett iskolák serkentőleg visszahatnak a gazdasági és politikai életre. Így érthető, hogy hazánkban minden nagyobb politikai vagy gazdasági változás egyúttal igen jelentős iskolareformokat hozott. Ezeknek időszakaszai az 1777, az 1868, az 1924, az 1948 körüli évekre estek úgy, hogy előbb az alsó szintű, majd egy bizonyos idő múlva a középső szintű oktatás került megreformálásra. Az újkor első nagy szellemi, gazdasági mozgalma a Habsburg Birodalomra, benne országunkra szűkítve a felvilágosodásra és az ár utermelésre összpontosító merkantilista évtizedekre esett. Ez hozta magával a török által elnéptelenített alföldi és délvidéki tájak benépesítését és termelésbe történő bevonását, az iparosabb környezetben pedig a bérmunka elterjedését. Ezeknek a gazdasági lag emelt szintű igényeknek azonban csak azok a néptömegek felelhettek meg, amelyeknél az alapfokon művelt írás, olvasás, számolás már magától értetődött. Ezek miatt került sor a porosz mintájú iskolaátszervezésre, előbb Ausztriában, aztán nálunk. (11.00) Ez a királyi tanügyi rendelet a ratio educationis volt 1777ben, amelynek kiemelt célja a közjó emelése és hasznos alattvalók képzése, eszköze pedig az aktív állami iskolapolitika. Ez a rendelkezés lényegében egy évszázadra szabályozta a magyar tanügyigazg atást. Sürgette a beiskolázást, de általános tankötelezettséget még nem írt elő. Lehetővé tette, hogy a többségében három évfolyamos népoktatásra egy öt évfolyamos középfokú oktatás épüljön. A gazdasági élet továbbfejlődése, különösen a gőzgépek kifejlődés e, gyárak építése és a vasúti közlekedés elterjedése, valamint a liberális gondolkodás jelentős térnyerése tette időszerűvé, hogy az eddigi "kívánatos, hogy" alapelvű iskola áttérjen a hatékonyabb "kell" alapelvre, azaz hogy a százéves rendelet helyett imm áron szankcionált törvény szabályozza az iskolát. Ezt akarta elvégezni 1848ban báró Eötvös József mint közoktatási miniszter, de a felsőház ellenállása, továbbá pénz- és időhiány miatt az okos terv lekerült a napirendről. Csak a kiegyezés után lehetett is mét elővenni.
