Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 18. kedd, a tavaszi ülésszak 32. napja - A közoktatásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György):
2351 A törvénytervezettel kapcsolato san első kifogásként merült fel annak előkészítetlensége, egyfelől társadalmi előkészítetlensége; másfelől pedig az a kifogás merült fel, hogy a törvénytervezetet nem előzte meg politikai egyeztetés. A következő problémát, következő kifogást az jelentette, miszerint az ellenzéki képviselők véleménye szerint hiányoztak, illetőleg hiányoznak a törvénytervezet mellékletei közül olyan fontos dokumentumok, mint amilyen a nemzeti alaptanterv, illetőleg a vizsgakövetelmény rendszere. A kifogások sorában a harmadik a regionális oktatási központok létével és működésével kapcsolatos. Tudniillik elhangzott az a kifogás, hogy ezek az intézmények tulajdonképpen hatalmi érdekeket, tehát a központi hatalom érdekeit, illetőleg céljait szolgálják. Ugyancsak ilyen felhanggal kapott hangot a bizottsági vitában az a megállapítás is, hogy tulajdonképpen a törvénytervezet szerint majdan megalakítandó Országos Köznevelési Tanács elnökének és tagjainak a kinevezése a miniszter illetékességi körébe fog tartozni. A következő a kifogás ok sorában a ma még létező pedagógiai intézetekkel volt kapcsolatos. E kifogás szerint ezekről az intézményekről, ezeknek a jövőbeni funkciójáról, illetőleg sorsáról a törvénytervezet nem intézkedik. Itt szabadjon zárójelben megjegyeznem, hogy a törvényter vezetnek két szakasza - tehát a 22. és 36. szakasza is - foglalkozik ezeknek az intézményeknek a funkcióival, nem pedagógiai intézetek néven, hanem pedagógiai szakmai szolgáltató intézmények címszó alatt. A következő gondot és problémá t az elfogadhatóság tekintetében, illetve az el nem fogadhatóság tekintetében a törvénytervezetben a közoktatás finanszírozásának kérdésköre jelentette. Itt két oldalról, kétféle értelemben is fogalmaztak meg nehézségeket. Egyfelől az egyik közelítés az vo lt, hogy a törvénytervezetben leírtakból nem derül ki világosan az, hogy a finanszírozás tulajdonképpen milyen konkrét formában, az úgynevezett fejkvótarendszerrel, netán esetleg csoportfinanszírozás formájában történik. A másik, ezzel a kérdéskörrel kapcs olatos gond és nehézség az volt: az a körülmény, hogy a törvénytervezet a fenntartási költségeket az önkormányzatokra hárítja, aránytalanul nagy terheket ró azokra az önkormányzatokra, amelyek például szakközépiskolákat tartanak fenn. A következő gondot és kifogást az a megfogalmazás, megállapítás jelentette, hogy nincs kellő összhang a közoktatási törvénytervezet, illetőleg a szakoktatási törvénytervezet között. A sorban a következő az ingyenesség kérdésének az értelmezése volt. Eszerint a törvénytervezet egyfelől deklarálja az általános iskolai oktatás ingyenességét, ugyanakkor viszont más helyen a 10 évre tervezett általános iskolai oktatás két felső évfolyamában például a napközis és a tanulószobai foglalkozásokat már a térítéses kategóriába sorolja, teh át nem végig biztosítja az ingyenességet. Végül az utolsó megjegyzés és aggály egy szófordulat használatával kapcsolatosan merült fel, amit abban az esetben használ a törvénytervezet, amikor esetleg egy önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő intézményt átvesz valamilyen világnézetileg elkötelezett felekezet, és ha a szülő nem óhajtja ilyen iskolába járatni a gyerekét, akkor ez a kitétel szerepel a törvényben, hogy "az önkormányzat aránytalan teher viselésére" nem kötelezheti a szülőt, illetőleg az olyan diákot, aki nem akar ilyen iskolába járni. Tehát az "aránytalan teher" értelmezhetetlenségével kapcsolatosan merült fel probléma. Itt is szeretném azonban megjegyezni, hogy ez a szófordulat egy korábbi alkotmánybírósági határozatból került a törvénytervez et szövegébe. Tisztelt Ház! A vita során ennyit szerettem volna elmondani az ellenzéki oldalról elhangzott kifogásokról. Még egyszer ismétlem, mindennek összegzéseképpen többségi szavazattal a bizottság a törvénytervezetet általános vitára alkalmasnak talá lta. (Szórványos taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Mészáros István, az emberi jogi bizottság alelnöke és előadója. Felszólaló: Dr. Mészáros István László, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság alelnöke
