Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 17. hétfő, a tavaszi ülésszak 31. napja - A bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - A Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - MIZSEI BÉLA, DR. az FKgP képviselőcsoportjának vezérszónoka:
2338 Látni kell ugyanis, hogy a köztes tületek esetében az önkormányzati elven működő szervezetek közjogi és a javaslat szerint magánjogi értelemben való létrejötte az ezeket különböző jogosítványokkal felruházó külön jogszabályoktól - például kamarai törvények - függ. Ezek létrejötte nélkül pe dig értelmetlen köztestületekről beszélni, hiszen ezek a magánjog szempontjából nem többek az egyesületeknél. Lehet, hogy a hatálybaléptetésre szánt idő elég arra, hogy a köztestületekről a külön jogszabályok elfogadásra kerüljenek, ezért a magunk részéről ezek megalkotását, illetve előkészítését sürgetjük, továbbá az egyéb rendelkezéseknek az ezzel összefüggő módosítását javasoljuk. Az alapelvekben való egyetértés alapján és azok szellemében az egyes jogintézményekhez módosító indítványt kívánunk fűzni. A közhasznú társaság esetében véleményünk szerint is indokolt az alapítványoktól, köztestületektől és az egyesületektől való megkülönböztetés abból a szempontból, hogy biztosítja - a gazdasági társaságokhoz hasonlóan - a működéséhez, a vagyoni forgalomban va ló részvételéhez, a hitelezők védelméhez szükséges garanciákat és kiszámíthatóságot. (19.00) Ugyanakkor azt is kimondja a javaslat, hogy üzletszerű tevékenységet folytathat ugyan a társaság, de a tevékenységéből származó bevétel nem osztható fel a tagjai k özött. Megítélésünk szerint ez a megkötés túlságosan behatárolja a közfeladatokat ellátók kezét, ezért a módosítását javasoljuk akként, hogy az esetleges nyereség kizárólag a társaság céljaira legyen fordítható. Ez a megoldás nemcsak nagyobb rugalmasságot biztosít a közhasznú társaság gazdálkodására vonatkozó szabályok megalkotásánál, hanem lehetővé teszi azt is, hogy a közhasznú társaság - összhangban a gazdasági társaságokhoz közelítő garanciális szabályokkal - a javaslathoz képest bővebb körben, a Ptk. j ogi személyiségű gazdasági társasági formájában - közös vállalat, korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság - működjön. Miután ez a javaslat eltér a javaslatban foglaltaktól, ezért erre nézve módosító indítványt kívánunk majd benyújtani. Egyetértü nk azzal a megoldással, hogy a javaslat igyekszik áthidalni azt az ellentmondást, ami az egyesületi és a társadalmi szervezet közjogi, az egyesülési jogon alapuló megközelítése és a magánjogi, a polgári jog körében szabályozandó kérdéseiből adódik. Ezért t ámogatjuk a javaslat megoldását, de az egyéb rendelkezésekhez ezzel kapcsolatban kiegészítő indítványt kívánunk majd benyújtani, ami a jogi személyiség, illetve a megalakítás szabályainak a javaslatban említett rendelkezéseivel teremtene összhangot az egye sülési jogról szóló törvény módosításával. A köztestületekkel kapcsolatos szabályozást a mai viszonyok között hézagpótlónak tekintjük. A tulajdonképpeni alktományjogi és közigazgatásjogi szabályozást orientációs jelleggel a javaslat végzi el és ezért talá n túlságosan is szűkítően. A köztestületek felsorolása, akárcsak különösen is, nincs összhangban sem az elméleti követelményekkel, sem a gyakorlati tapasztalatokkal. A köztestületek a jogi személyek körében ugyan egyesületeknek, az egyesülési törvény szeri nt társadalmi szervezeteknek minősülnek, amelyek alapjukban magánegyesületek, civil szerveződések ugyan, de az állam elismeri jelentősebb közhasznúságukat is. Ehhez képest jogszabályban különösebb védelemben részesíti őket, esetleg anyagi támogatásban is, és külön közjogi jogosítványokat állapít meg a számukra, esetleg kötelezettségekkel együtt. Ezek ugyan nem tartoznak az állami közigazgatás szervezetébe, de közjogi jellegük több vonatkozásban is megállapítható, és ezért inkább a közjogi testületek körébe sorolhatók. Amellett, hogy a mai jogunk ennek megfogalmazásával még adós, nyilvánvaló, hogy a javaslat szerinti megoldás sem tartható. A felsoroltakon kívül ugyanis lényegében az egyéb jogszabályokon múlik, hogy mely egyesületek minősíttetnek köztestületne k, és a világi, a javaslatban szereplő szervezeteken kívül más világi, például egyetemek is és egyházi, egyházközségek, szervezetek is szóba jöhetnek aszerint, hogy az adott egyesület, társadalmi szervezet, önkormányzati egység kape közhatalmi jogosítvány okat. Ezért mi ennek a Ptk.ban való nevesítését elhagyni javasoljuk, és a külön jogi szabályozás körébe tartozónak ítéljük a köztestületek szervezeti létrehozását. Annál is inkább, mert a javaslat
