Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 17. hétfő, a tavaszi ülésszak 31. napja - A bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - A Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - MIZSEI BÉLA, DR. az FKgP képviselőcsoportjának vezérszónoka:
2339 indoklásától eltérően a felfogásunk szerint ezek a szervez etek igenis a közigazgatás másodlagos szerveiként viseltetnek éppen a közjogi jogosítványok révén, azokon keresztül. Az alapítványok körében az általános indoklásban foglaltakkal összhangban indokoltnak és újszerűnek tartjuk a közalapítvány létrehozására v onatkozó rendelkezéseket. A hazai és a nemzetközi jogban is kialakultak azok a formák, amelyek az alapítványoknak nemcsak a magánjogi, hanem a közjogi típusát is elimerik, úgynevezett közintézetek formájában. Ezek az egyébként szintén művelődési, szociális , karitatív céllal létrejött intézmények abban különböznek a magánintézetektől, alapítványoktól, hogy mivel a közintézet hozzátartozik másodlagosan a közigazgatás szervezetéhez, a közintézeteket magánemberek mint alapítók nem hozhatják létre. Ezt csak közj ogi személyek - ahogy a javaslat is tartalmazza - állami vagy helyi önkormányzati szervek alapíthatják. A közalapítvány - a lényegi megfogalmazásán túl - az alapítvány alapítóinak ebben az esetben lehetővé teszi az alapítvány megszüntetését, amit a többi a lapítványnál az alapítók nem tehetnek meg. Ezért a polgári jogalanyok egyenjogúságára alapozva e korszerű rendelkezéseket javasoljuk kiterjeszteni az egyéb alapítványok tekintetében is, amelyre szöveges módosító indítványt nyújtunk majd be. A javaslat mási k nagy csoportjának, a szerződések módosításával összefüggő szabályainak alapelveivel maximálisan egyetértünk. A benyújtott javaslatok arra irányulnak, hogy részint az Alkotmánybíróság döntésére is figyelemmel alkotmányossá tegyék a jelenlegi szabályozást, részint pedig érvényesíthessék a polgári jogban használatos jogelvek alkalmazását. Így támogatjuk azt a javaslatban szereplő megoldást, ami a kógens normák helyett a diszpozitív, helyenként subsidiarius rendelkezéseket vezetne be, illetve a bíróságok jogü gyletet alakító jogkörével kapcsolatban ezeknek gátat szabna, és biztosítaná a polgári jog alanyainak egységességét, egyenjogúságát, tekintet nélkül annak államszervezeti hovatartozására. Az általános egyetértésen túl azonban néhány módosítást javasolunk, így ezekre külön kitérünk. A mezőgazdasági termékértékesítési szerződések keretében külön örvendetes, hogy az Alkotmánybíróság döntésével összhangban a javaslat szerint a jövőben az egyéni vállalkozónak is lehetősége lesz a gazdálkodó szervekhez való hason ló szerződések megkötésére. Ugyancsak üdvözlendőnek tartjuk, hogy az eddigi külön szabályozási lehetőséghez képest a Ptk. maga teremti meg a törvényes lehetőségét, illetve a biztosítékát annak, hogy a gazdálkodók - s ebbe az egyéni gazdálkodók is beleérten dők - a nem saját termék értékesítésére, továbbítására is szerződhetnek. A javaslatnak a szerződések egységességére törekvő alapelvét a subsidiaritás elvével kívánjuk kiegészíteni és néhány ponton módosító javaslatot benyújtani. Ennek az a lényege, hogy a javaslat megoldása helyett nemcsak a törvény indoklása, hanem maga a normaszöveg tartalmazza annak a lehetőségét, hogy a törvény előírásaitól a felek megállapodásban eltérhetnek, illetve a törvény rendelkezéseit csak a feleknek a szerződésben foglalt eltér ő rendelkezéseinek elmaradása esetén mintegy pótló, kiegészítő jelleggel kell alkalmazni. Végül meg kell említenem, hogy nagyon sok lényeges kérdés az egyébként nem lényegesnek tűnő egyéb, vegyes rendelkezések körében szerepel. Így támogatjuk azokat a mego ldásokat, javaslatokat, amelyek a gazdálkodószervek körének meghatározásával, a szerződési szabadság és a szerződő felek jogegyenlősége elvének érvényesítésével, a bíróságnak a jogügyleteket indokolatlan mértékben alakító jogkörének megszüntetésével függne k össze. Mégis, mivel az ördög gyakorta a részletekben bújik meg, ezért az egyes szabályozási elképzelésekhez néhány módosító indítványt kívánunk benyújtani. Tekintettel arra, hogy a gazdálkodószervek köre az új szervezetekkel és az egyéni vállalkozókkal b ővül, valamint a közjogi testületeknek a polgárjogi kapcsolatai tekintetében e szervekre a javaslat rendelkezéseit kellene alkalmazni, így e tekintetben is tisztázódna a közjogi és magánjogi értelemben vett jogi személyek köre. Ebben a tekintetben viszont javasoljuk ezen utóbbi körben az állam, a költségvetési szervek és az egyesületek, a köztestületek és az alapítványok körébe felvenni a helyi önkormányzatokat. A jelenlegi szabályozás szerint magánjogi értelemben csak a helyi önkormányzatok közalapítványai ,
