Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 17. hétfő, a tavaszi ülésszak 31. napja - Napirend előtt - KUNCZE GÁBOR (SZDSZ)
2302 KUNCZE GÁBOR (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Figyelmesen hallgattam a pénzügyminiszter úr beszámolóját, bár eleinte zavarban voltam, hogy útibeszámolóhoz van szerencsénk vagy egy kormányprogramhoz, de végül is a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalásokról, illetve azok eredményeként az Országgyűlésre háruló feladatokról, valamint a '94e s gazdasági programról hallottunk részleteket. (15.50) Ezt a beszámolót köszönjük természetesen, és egyúttal megjegyezzük, hogy majd egy szándéknyilatkozatban kell a kötelezettségeket vállalnunk a Nemzetközi Valutaalap felé. Szeretnénk, ha ez a szándéknyil atkozat nyilvánosságra kerülne, egyrészt hogy megismerhessük, tételesen milyen kötelezettségeket vállalunk, másrészt pedig, hogy megtudhassuk, milyen gazdasági feltételrendszerben helyezi el a Pénzügyminisztérium vagy a Kormány ezt a vállalását. Ami azt il leti, volt a Nemzetközi Valutaalappal egy hároméves megállapodásunk, és erre a megállapodásra most azért volt szükség, mert az az előző hároméves megállapodás nem teljesült. Természetesen, képviselőtársaim, nem kell arra gondolni, hogy a Nemzetközi Valutaa lap tönkrement és ezért nem tudja vállalni a kötelezettségeit, már ami hazánk finanszírozását illeti - itt másról van szó. Nevezetesen arról van szó, hogy a Kormány nem tudta teljesíteni abban a korábbi megállapodásban vállalt kötelezettségeit, nem tudta t artani azokat az ígéreteket, amelyeket a korábban megkötött megállapodásban magára vállalt. És nemcsak a Nemzetközi Valutaalap felé nem tudta természetesen vállalni ezeket a kötelezettségeket, mert bár ez is baj, de a kisebb baj ahhoz képest, hogy a társad alom felé tett ígéreteit sem volt képes teljesíteni. Nem állította meg 1991ben a hanyatlást, nem volt 1992 a fordulat éve, és nem következik be 1993ban a gazdasági növekedés. Ezek voltak röviden azok az ígéretek, amelyekről korá bban rendszeresen hallhattunk, és amelyekről mindig meg kellett állapítanunk, hogy mindig a következő időszakra, a következő évre ígérték a felemelkedést. Melyek azok az okok, amelyek miatt nem volt képes a kormányzat teljesíteni ezeket az ígéreteit? Meggy őződésem - és ennek korábban többször hangot adtunk már , hogy ennek az volt az oka, hogy a Kormány soha nem rendelkezett olyan egységes, átfogó koncepcióval, amely koncepció alátámasztotta volna az ígéreteket, a vállalt kötelezettségeket. A másik oldalró l pedig - és ez következik abból, hogy nem volt egységes koncepció - politikai okokból, a koalíciós megállapodások hibáiból adódóan, valamint a koncepcióhiányból adódóan sorozatosan olyan törvényeket sikerült a Parlamenttel, a koalíciós többséggel, önökkel elfogadtatnia, amelyek a költségvetésnek egyébként sem rózsás, mindenki által ismert nehéz helyzetét folyamatosan rontották. Elég, ha itt utalok a kárpótlási törvényre, annak következményeire, a mezőgazdaságban ennek következményeire, a szövetkezeti átala kulási törvénynek a mezőgazdaságra gyakorolt következményeire; gondolok itt a világkiállítással kapcsolatos döntésre, amelynek finanszírozása még mindig megoldatlan, és még mindig nem tiszta előttünk; gondolok itt a privatizációs törvénykezés sorozatos hib áira, azokra a hibákra, amelyek az elfogadhatatlan előprivatizációs törvényben jelentek meg; azokra a törvénykezésekre, amelyek teljesen átláthatatlanná és ellenőrizhetetlenné tették a vagyonügynökség tevékenységét; arra a törvényre, amelyik létrehozta az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaságot, jelentősen lassítva ezzel a privatizáció folyamatát, ugyanakkor egy hatalmas holdingot létrehozva, amelyik ugyanolyan újraelosztási funkciót tölt be ebben az állami vállalati körben, mint amilyen újraelosztási funkci óhoz és tevékenységhez korábban már volt szerencsénk. Hosszan sorolhatnám ezeket az intézkedéseket, és hivatkozhatnék arra, hogy minden egyes költségvetési vita kapcsán elmondtuk a fenntartásainkat, minden egyes költségvetési vita kapcsán jeleztük előre a várható problémákat, minden egyes költségvetési vita kapcsán megtettük javaslatainkat a költségvetés átcsoportosítására annak érdekében, hogy elkerülhetőek legyenek az előre látható veszélyek - soha, egyik költségvetési vita kapcsán sem osztották véleményü nket, soha nem mutatott a Kormány az ellenzékkel megfelelő együttműködési szándékot. Ezzel szemben
