Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 17. hétfő, a tavaszi ülésszak 31. napja - Napirend előtt - KUNCZE GÁBOR (SZDSZ)
2303 viszont elmaradtak bizonyos intézkedések; az előbb említett intézkedések rontották a helyzetet, az elmaradt intézkedések ugyancsak rontották a helyzetet… Mir e gondolok? A központi államapparátus költségeinek csökkentése nem történt meg, több alkalommal forszíroztuk… Miniszter úr csóválja a fejét, akkor hadd utaljak arra, hogy például az 1992. novemberdecemberi költségvetési vitában kifogásoltuk a Hadiipari Hi vatal létjogosultságát, és javaslatot tettünk annak megszüntetésére. A bizottsági vitában ezt a javaslatunkat elutasították, sokat és hosszan hallhattunk a Hadiipari Hivatal fontosságáról. Most, amikor bizonyos személyi ellentétek miatt kínossá vált a Hadi ipari Hivatal vezetője, akkor rögtön megtalálták a módját az eltávolításának - én is tudom egyébként az összeg nagyságát, csak jelzem, milyen akarat motíválja időnként ezeket a döntéseket… A honvédelem megváltozott funkciójának megfelelően nem történt meg a honvédelem átalakítása, a haderőreform végrehajtása; ennek következtében nem alakulhatott ki egy olcsóbb, de hatékonyabb hadsereg. Nem történt meg a bankrendszer privatizációja. Nem csökkentek a magánvállalkozások bürokratikus terhei; nem egyszerűsödött az adórendszer és nem vált áttekinthetővé. Későn kerültek benyújtásra a kisvállalkozások hitelfelvételeivel kapcsolatos bankgaranciával foglalkozó törvények. Sorozatosan elmaradt azon törvények meghozatala, amelyek a miniszter úr által is szorgalmazott inf rastruktúra beruházásokat felgyorsították volna. Hadd emlékeztessem önöket arra, hogy a távközlési törvény és egyáltalán a teljes távközlési piac újraszabályozása nem történt meg. Immáron három éve nem képes bejönni az országba az a jelentős számú működő t őke, amely képes lenne arra egyrészt, hogy ezt a távközlési piacot egy európai szintre felhozza, lehetőséget biztosítva ezzel további vállalkozások számára tőkebefektetésre Magyarországon; másrészt pedig a több száz milliárd forintos befektetéssel rövid id ő alatt munkahelyet teremtve. Hadd utaljak arra, hogy most már másfél éve fogadtuk el a koncesszióról szóló törvényt - a mai napig csak a GyőrHegyeshalom autópályaszakaszon sikerült szerződést kötni, a többi területen még meg sem történt a koncessziós pá lyázatok kiírása. Mindezek következtében arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy az az intézkedéscsomag, amely nagyon kemény, és amelyet a miniszter úr természetesen igyekezett ostyába becsomagolva beadagolni számunkra, teljesen egyértelműen a Kormány ál tal teremtett helyzet felszámolására irányuló intézkedési terv, a Kormány által teremtett feltételek megelőzésére, illetve kezelésére szolgálnak ezek az intézkedések. A miniszter úr beszélt arról, hogy kellenek ezek az intézkedések. Én azt szeretném elmond ani, hogy szerintünk miért kellenek intézkedések egyáltalán - ugyanis a helyzet az, hogy amit itt hallottunk, abból az egyik oldalon egy szigorú intézkedéscsomag, a másik oldalon pedig egy nem konkretizált, formába nem öntött ígérethalmaz kerekedett ki. Ab ban az esetben, ha ezek az intézkedések a jelenleginél hatékonyabb foglalkoztatást hoznak, abban az esetben, ha a likviditási gondokkal küzdő, de egyébként életképes vállalatok helyzetének a javítását eredményezik, abban az esetben, ha a vállalkozások, kis vállalkozások számára megfelelő teret biztosítanak, abban az esetben, ha ösztönzik a befektetéseket, abban az esetben, ha valóban elősegítik az infrastrukturális beruházásokat - ebben az esetben van értelme ilyen intézkedéseket hozni. Akkor, ha látjuk ezek nek az intézkedéseknek a biztosítékát - és ehhez valóban arra a törvénycsomagra van szükség, amiről a miniszter úr beszélt , megfelelő tárgyalási alapnak tekinthetjük ezeket. Jelenleg azonban úgy látjuk a kérdést, hogy a Kormány most szándékozik benyújtan i a társadalomnak az elmaradt intézkedéseiből, illetve az ezek feldolgozása miatt szükségessé vált számlát, és erre a számlára kéri az Országgyűlés aláírását. Ezt azonban csak úgy, a konkrét javaslatok ismerete nélkül természetesen nem fogjuk felajánlani ö nnek. (16.00) Végül, tisztelt miniszter úr, hadd hivatkozzam önre. Az imént azt mondta, hogy "betölteni jöttem a törvényt". Ezt a Megváltó mondta, talán tudják képviselőtársaim, és a miniszter úr nyilván nem a
