Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 17. hétfő, a tavaszi ülésszak 31. napja - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - SZABÓ IVÁN, DR. pénzügyminiszter:
2299 a közalkalmazotti törvényből rájuk eső terheket, és törvény erejével fogunk a költségvetésben garanciát vállalni arra, hogy öt éven belül az érintett önkormányzatok így vállalt kötelezettségeit visszapótoljuk. (Zaj, élénkség a bal ol dalon.) A másik ilyen kemény lépés, amelyben a legtöbb bevételi oldal van: az általános forgalmi adóval kapcsolatos rendezés. Tisztelt képviselőtársaim, érdemes megnézni, hogy mi történt idén! Idén az történt, hogy 6%os áfakulcsemelésre történt javaslat, és ez került kodifikálásra - két eset kivételével, ahol nulla maradt , és mi történt az országban? Az történt - és ezt tényadatként tudom közölni , hogy abban a zónában, ahol 6%os áfakulcs emelés történt, a kereskedelem ténylegesen 9,6%os áremelést h ajtott végre. Itt nem a jó ízlés szabott határt, hanem a piaci árrugalmasság. Emlékezzenek a pár héttel ezelőtt lezajlott, húsár körüli problémákra: egész egyszerűen a fizetőképes kereslet miatt visszafelé mozdultak az árak, mert nem alkalmazható magasabb ár ma a kereskedelemben. Ez más szerint azt is üzeni nekünk: ha történetesen 10% lett volna tavaly ősszel az áfa, nem az árak lettek volna magasabbak, hanem az a réteg, amely most a 6 és 10 közöttre nem kapott kompenzációt, kapott volna, és az állami költs égvetés bevételei is magasabbak lennének. Kérem, én olyan javaslattal fogok jönni a tisztelt Ház elé, hogy a költségvetés számára, amit lehet, megmentsünk ebből jövőre - annak figyelembevételével, amit az előbb elmondtam, hogy a társadalom különböző rétege i másképp élik és fogják megélni ezt a problémát. Nem különféle zónákban fogunk adó- meg egyéb kedvezményekben lehetőséget teremteni, hanem intézményesen: a 10000 forint alatti havi jövedelműek számára a fogyasztói kosárból ebben rájuk jutó többletterheket 100%osan kompenzálni fogjuk mind a nyugdíjasok, mind a munkanélküliek, mind az aktív keresők vonatkozásában. Önök kérdezhetik: hogy a csodába fogjuk ezt megcsinálni? Mert még a szolidaritási alap és a nyugdíjalap tekintetében van mozgásterünk, de mit fog unk csinálni … Ma már nem lehet bérbruttósítást csinálni, mint korábban volt. Tisztelettel jelentem a Háznak, hogy lehetővé fogjuk tenni az adóalap változtatása révén, hogy ebben a zónában a magánvállalkozók is, az állami vállalatok is megcsinálják a bérem elést, mert amilyen mértékben a béremelést megteszik, ugyanolyan mértékű adóalapcsökkentést fogunk lehetővé tenni, hogy ezt végrehajtsák. A 10000 és 20000 forint közötti zónában egy fokozatosan csökkenő kompenzáció jön, 20000 forint fölött pedig nem terve zünk kompenzációt. A Parlament elé fognak kerülni mindazok a törvényjavaslatok, amelyek a tavaly elfogadott szociális törvény alapelveivel összhangban az állampolgári jog helyett a rászorultsági jog alapján fogják kezelni a társadalom különböző rétegeinek különböző szintű problémáit. Ennek keretében kívánjuk rendezni a sokat vitatott, már igazán túlérlelt családi pótlék - és minden, ami ez alatt a gyűjtőnév alatt megjelenik - problémáját, és ennek keretében kívánjuk rendezni a személyi jövedelemadót is oly módon, hogy a minimáljövedelmek szintjéig, ami kereken - most nem fillérekről beszélek - 120000 forint, az adómentességet biztosítjuk. És azért a minimáljövedelemig, mert számomra is teljesen elképesztő az az állapot, hogy 100000 forint ma a határ, és a mi nimálnak nyilvánított jövedelemnek már a "farkát" is megadóztatjuk. Ugyanakkor azonban nem kívánjuk adómentessé tenni ezt a sávot a jól keresők részére. Hogy ugrás ne legyen a bérskálán, olyan módosítást fogunk csinálni, amely az 500000 forintos vagy a föl ötti jövedelmeknél már évi 12000 forinttal ezt az adósávot is megterheli. A béren kívüli juttatások terén pedig, hasonló módon, a rászorultsági elvet fogjuk előtérbe helyezni az állampolgárihoz képest. Minden kisebb lépésről nem kívá nok most beszámolni, csak azért jeleztem ezt, hogy ezek az összefüggő lépések ne egyenként legyenek vizsgálva. Mit tudunk ennek keretében nyújtani a gazdaságnak? Mindenekelőtt és első helyen a kis- és középvállalkozások kérdésével szeretnék foglalkozni. Te ljesen világos, hogy a munkanélküliség
