Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 17. hétfő, a tavaszi ülésszak 31. napja - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - SZABÓ IVÁN, DR. pénzügyminiszter:
2297 tartalékában kimerítette, és azzal a 21 milliárd dolláros államadóssággal - külső államadóssággal , amivel a ren dszerváltozás bekövetkezett, gyakorlatilag el is zárta az ország pénzszerzési lehetőségeit ezen az úton. A belső államadósság növelésére eddig lehetőséget adott a rendkívül magas lakossági megtakarításoknak a mértéke. Azonban azt hiszem, nyugodtan kijelent hetjük, hogy ez az a pont, amelynek most, ha növelnénk a további deficitet, a nyakára hághatnánk. Ugyanis, ha a bankokból a belső adósság növelésével a még likvid pénzeket kiszivattyúzzuk, akkor a gazdasági élet számára nemhogy az itt a Házban is sokszor k övetelt olcsó meg könnyű hitelek és kamatok terhére felvehető hitelek, kamatok fognak megjelenni, hanem semmilyenek nem fognak megjelenni, mert nem marad pénz a bankokban az államadósság növelése esetén. A másik deficitfinanszírozási forrás az adóbevételek többleteiből származhatik. (15.20) A harmadik - és a magam részéről ezt tartom a legrosszabbnak, mert mindent megsemmisít, amit eddig elértünk : a deficit megfinanszírozása infláció segítségével. Ha tehát növekedé st akarunk, akkor cselekvésünknek három irányú mozgást kell adni. A kiadások lefaragása területén határozott intézkedéseket kell tennünk. A másik oldalon bővítenünk kell a bevételi források körét. A harmadik intézkedés, hogy a gazdaság, a gazdaság növekedé se kapjon preferenciákat. Ennek megfelelően június hónap folyamán - vélhetően legrosszabb esetben július első üléséig továbbhúzódóan - egy csomagtervet szándékozunk benyújtani az Országgyűlés elé, és nagyon kérem, hogy az Országgyűlés és az ország lakosság a ezt a csomagtervet egységes egészként legyen szíves figyelni. Ebből nem lehet egy kártyát a pakliból kihúzni, mert ez egymásra épülő rendszer, és ha megbontjuk az alapokat, az emeletnek sincs már mit tartania. Szeretném jelezni, hogy ennek a csomagtervne k mik az alapelvei. A fő alapelve és prioritása, hogy mozgásteret biztosítsunk a gazdaságnak és annak növekedésének. Nem vitatható, hogy ez a pozitív és a gazdaság növekedését elősegítő lépések mellett terhekben többletet jelent a társadalom részére. Alape lvként szeretném lerögzíteni - és őszintén remélem, hogy ez nagyon határozottan kiolvasható lesz a benyújtásra kerülő csomag egyes törvénykezési javaslataiból , hogy itt nem kívánunk, mert megítélésünk szerint nem is lehet további terheket hárítani a társ adalom perifériájára szorult emberekre, nem lehet őket átlökni egy olyan kritikus határon, ahol már ők is feladják, reményt vesztve, hogy visszakerülhetnek valaha is a társadalom normális vérkeringésébe. Nagyon határozottan és erősen fékezni szeretnénk a k özéprétegek további lecsúszásának a sebességét. Előre szeretném jelezni: igenis számítunk - nemcsak a kényszer erejénél, hanem az önkéntesség figyelembevételével is - a gazdagodó vagy már gazdaggá vált rétegekre, bízva abban, hogy ezek a rétegek megértik, hogy az ország érdekében további többletjövedelmük egy részét szolidaritási alapon a társadalom gyengébb részeinek a teherátvállalásával átmenetileg viselniük kell, mert könnyen úgy járhatnak ők is ebben az országban, mint amit külföldön szoktunk hangsúlyo zni, amikor a befektetésekről beszélünk, idézve egy lengyel közgazdászt, hogy aki befektet ebben a régióban, kockáztatja azt a tőkéjét, amit itt befektet. Aki nem fektet be, teljes vagyonát kockáztatja. Szeretnénk, ha ezt a gazdag és a gazdagodó rétegek me gértenék. Mindezek figyelembevételével rövidesen benyújtom a tisztelt Országgyűlésnek az 1993. évre vonatkozó pótköltségvetést. Szeretném tájékoztatásul jelezni, hogy ez a pótköltségvetés gyakorlatilag nem más, mint a tavaly év végi ÉTmegállapodás eredmén yeinek a végleges hitelesítése. Annak idején az ÉTmegállapodás mintegy 34 milliárd forint kiadási többletet irányozott elő a költségvetésben. Akkor - hogy az egyensúly azon a számértéken megmaradjon, amelyben akkor szólt a megállapodás az IMFfel - nem