Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 11. kedd, a tavaszi ülésszak 30. napja - A Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - SZIGETHY ISTVÁN, DR. az SZDSZ vezérszónoka:
2214 milyen célokhoz jutnak el. Ezt a rálátást mindenképpen garantálni kell. Az álláspontunk szerint közalapítványt éppen ezért csak olyan választott testületek alapíthatnak, amelyekre van rálátás, amelyeket az állampolgárok választottak. Ez pedig két típus: az Országgyűlés és az önkormányzati testületek. Nem tartjuk elfogadhatónak, hogy a Kormány is köz alapítványt hozhasson létre. A tervezet különösen a közhasznú társaságok átalakulása területén bizonytalanságokat tartalmaz. Ha a közhasznú társaságok minden feltétel nélkül átalakulhatnak egyéni gazdálkodószervezetekké, akkor adva van az a lehetőség, hogy részben a közhasznú társaság keretében megszerzett adókedvezményeikkel, részben pedig a hozzájuk eljuttatott központi tőkével úgy rendelkezzenek, ahogy ez mindenképpen kikerüljön az ellenőrizhető szférából. Ez rendkívüli módon hasonlít arra a módszerre, h ogy 1989 környékén a közvagyonból próbáltak kimenekíteni egyes jelentős pénzösszegeket - gondolok például a NEXT 2000 körüli botrányra. Nem tartjuk megengedhetőnek, hogy a közhasznú társaságok átalakuljanak egyéb civil gazdasági társaságokká. Ha szükségess é válik a megszűnésük, csak a felszámolásuk lehet az egyetlen lehetséges mód, elszámolással; és utána, hogyha bevisznek gazdasági társaságba vagyonrészeket, akkor máris tiszta kép keletkezett, és nincs lehetőség arra, hogy ilyen adott helyzetben kimenekíts enek közpénzeket magáncélokra. Összességében: mi néhány olyan követelményt elengedhetetlennek tartunk ennél a törvénynél, amelyek garantálják azt, hogy vagyonkimentés, bármiféle közpénznek magáncélokra, pártcélokra való felhasználása ne következhessen be. Ezeket a garanciákat a törvényjavaslat a jelenlegi formájában nem biztosítja. Ezek a követelményeink: 1. A nonprofit szféra szabályozása átfogó legyen, tehát tartalmazza a közjogi jogosítványoknak és kötelezettségeknek a törvényi szintű szabályozását is. 2 . A hatáskörátadásokat, tehát a közhatalmi hatáskörátadásokat mindenképpen törvényben kell szabályozni. Itt utalunk arra, hogy a jogalkotási törvény is ezt véleményünk szerint kötelezően előírja. 3. Garantálni kell azt, hogy az alapítványok tartósak legyen ek. Az alapítványok megnyugtató gazdálkodásának, megnyugtató működésének feltétele, hogy ne lehessen az alapítványokat megszüntetni olyan megfontolásból, hogy egy közalapítványnál például - idézem a törvényjavaslat szövegét - "kedvezőbb megoldással" máskén t lehetne ezt a feladatot megoldani. Ez egy teljesen szubjektív elbírálás, az alapítványok tartósságát és az ehhez való közérdeket veszélyezteti. 4. A közalapítványok kuratóriumainak az összetétele olyan legyen, hogy össztársadalmi célokat és ne rétegérdek eket, pártérdekeket szolgálhasson. Ehhez a megfelelő garanciákat biztosítani kell. 5. A Kormány ne hozhasson létre közalapítványokat. 6. És ez az egyik legkényesebb kérdés: a már meglevő magánalapítványokat, amelyek tartalmuk szerint a közalapítványoknak f elelnének meg, át kell alakítani kötelezően közalapítványokká. (11.20) 7. Nem szabad lehetővé tenni, hogy közhasznú társaságok egyéb gazdasági társaságokká alakuljanak át. Végül 8. A társadalmi ellenőrzés biztosítása érdekében a nyilvánosságot nagyobb mért ékben garantálni kell, mint azt a Kormány előterjesztése tartalmazza. Ha ezek a követelmények nem teljesülnének, ebben az esetben a törvény az előterjesztett formában visszaélések melegágya lehet. Ez ellen tiltakozunk, és minden eszközt meg kívánunk ragadn i ahhoz, hogy ez ne következhessék be. Összességében: a jelenlegi formájában a törvényjavaslatnak ezt a részét nem tartjuk elfogadhatónak. A követelményeink teljesítése érdekében módosító indítványokat fogunk előterjeszteni, és a módosító indítvá nyoknak a sorsától függ, hogy a későbbiek során megváltozhate
