Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 11. kedd, a tavaszi ülésszak 30. napja - A Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - SUCHMAN TAMÁS, DR. a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjának vezérszónoka:
2215 az álláspontunk, és a Polgári Törvénykönyvnek ezt a részét tudjuke támogatni vagy sem. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A függetle n kisgazda képviselőcsoport jelezte, hogy a vita későbbi menete során kívánja a véleményét kinyilvánítani. Most megadom a szót Suchman Tamásnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja vezérszónokának. Felszólaló: Dr. Suchman Tamás az MSZPképviselőcs oport nevében SUCHMAN TAMÁS, DR. a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjának vezérszónoka: Köszönöm, Elnök Úr. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő javaslat az 1959. évi IV. törvény, a Polgári Törvénykönyv második nagyob b, átfogó jellegű módosítása. Az 1991. évi XIV. törvény a rendszerváltást követő, alkotmánymódosítással is összefüggő vagyonjogi szabályozás összhangjának megteremtésére irányult. A vitában már akkor is kifejtettük, hogy a jogviszonyok szabályozása, illetv e megteremtése szélesebb körű felülvizsgálatot igényel, és meg kell teremteni a Polgári Törvénykönyv újragondozásának, újrakodifikálásának feltételeit. Az új politikai hatalom és a régi jogrendszer viszonyában elkerülhetetlen, hogy részben nem követő, és r észben ne előre meghatározó feltételrendszert kidolgozó jogi szabályozás érvényesüljön. Az említett 1991. évi szabályozás megreformálta a Ptk. alapelveit, különösen ami a tulajdonjogi részt és a jogalanyiság szabályait illeti, s így az alanyi jog szabályoz ása, a felróhatósághoz kötött felelősség elve, a joggal való visszaélés tilalma, a kölcsönös bizalom elve, és más tekintetben is, beleértve a Polgári Törvénykönyv 1. §ának (2) bekezdését, az értelmezési alapelveket, melynek következménye, hogy jelen módos ítás is az 1. § (1) bekezdés módosításával kezd, mintegy kifejezve a kodifikáció folytonosságának igényét, aláhúzva az értelmezés összhangjának folytonosságát és jogosságát. A jogalkotói szándék a közfeladatot ellátó szervezetek polgári jogi jogalanyiságán ak megalapozásán túl a gazdasági szervezeteket is érintő szerződéses szabályok korszerűsítése, a magánautonómia tiszteletben tartása, a jogi szabályozás egységre törekvése, és ebben az egyenjogúságnak a kifejezése. Felvetődik azonban a kérdés, hogy a törvé nyhozási folyamatok, az egyéb szabályozások elmaradása, illetve alacsonyabb színvonala, az elérni kívánt gazdasági modell, illetve a polgárok közötti jogviszonyok ködös, múltba vesző jövőképe alkalmase a kontinuív kapcsolatokat fenntartani és az átmenet e gészére biztosítani. A piacgazdaságra alkotott torzók, a tulajdoni reform ellentmondásai és a koalíció egyes pártjai közt lévő és feszülő képzavarok ez ideig csak deformálták a megkezdett szabályozás egyébként helyes és szakmailag elfogadható menetét. Megl ehetősen zavarban vagyok ezért az általános értékelést illetően, hisz a javaslat részben magas színvonalon végzi el az egy szakaszban végrehajtható felülvizsgálatot, s így vitathatatlan, hogy a megfogalmazott új intézményekre szükség van, valamint a szerző dési jog korábbi szabályait az élet túlhaladta, s így változtatni kell. Ugyanakkor megkérdőjelezhető a kodifikáció módja maga. Az általános indoklásból következik, hogy a további részkodifikációkkal lesz csak egész, s tán évek múlva áll össze egy új Polgár i Törvénykönyv. Amenynyiben e részkodifikációs igény bizonyos szükségszerűségekből fakad, vagyis azért nyúlnak ehhez a módszerhez, mert az átfogó rendezésnek nincsenek meg a feltételei, akkor ez a módszer elfogadható lenne, de hosszú távú program akkor sem lehet. E megoldás azzal a veszéllyel jár, hogy nyitott kérdések maradnak, és a jogalkalmazás akadozik, joghézagok között bukdácsol. A törvényalkotói akarat nyilvánvalóan a politikai hatalom akarata, de a jogbiztonság a burzsoá jogrendszernek is inkább saj átja, mint nélkülözi azt. A polgári jogviszonyok a piaci szabályozatlanság körülményei által jogon túli állapot káoszába kerülhetnek. A politikai akarat, pontosabban politikai akarat és politikai játék tárgya lehet, és esetünkben például az
