Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 11. kedd, a tavaszi ülésszak 30. napja - A Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - SZIGETHY ISTVÁN, DR. az SZDSZ vezérszónoka:
2213 (11.10) Mi nagy érdeklődéssel vártuk ezt a törvényjavaslatot, és előre kell jeleznem, hogy a várakozásunk csalódással járt. Nincsenek megfelelő garanciák arra, hogy az állampolgárok pénzét magáncélokra, esetleg pártcélokra ne lehessen úgy juttatni, hogy ezzel a törvényesség látszatát - a törvényjavaslat értelmében - biztosítani lehessen. Ez központi kérdés, és ezzel a kérdéssel szeretnék foglalkozni elsősorban a felszólalásomban. Általánosságban a Polgári Törvénykönyv előkészítéséről néhány szót… A törvényjavaslat indokolása azt tartalmazza, hogy ennek a törvénynek az előkészítése a szakma s zéles körű bevonásával történt. Nos, próbáltunk ennek utánajárni, és az elméleti és a gyakorlati szakma képviselői nem nagyon tudtak választ adni arra, hogy milyen formában próbálták megszerezni az ő véleményüket. Sőt, arra érkeztek észrevételek, hogy meg sem kérdezték őket, belterjesen, ötletszerűen történt a törvény előkészítése. Általában a törvényjavaslatról elmondható, hogy valóban két részből áll: egyrészt szükséges kötelmi jogi rendelkezések módosításáról; másrészről pedig a nonprofit szféra szabályo zásáról. Nos, a nonprofit szféra szabályozása valóban szükséges. Mintegy 30000 szervezet, jogalany működik jelenleg Magyarországon, amely várja a törvényi szintű szabályozást. Ismereteink szerint mintegy másfél évtizede készül ennek az átfogó szabályozása, joghézag van - ennek ellenére a mostani szabályozás nem fedi le az egész nonprofit kört, hanem csak a polgári jogi jogalanyiság kérdésével foglalkozik. Érdekes itt, részben az előkészítéshez kapcsolódóan, az hogy a Kormányon belül sem lehetett különösebb összhang, hiszen éppen Horváth Balázs, a Kormányból nemrégiben kivált képviselő kérdezte meg az alkotmányügyi bizottságban, hogy készüle valamiféle átfogó nonprofit törvény. Az Igazságügyi Minisztérium képviselője tájékoztatta, hogy nem. A nonprofit szfér a lényegében közhatalmi jogosítványok átadását tartalmazza, közjogi jellegű, részben pénzügyi kedvezményekkel jár, pénzügyi jogi jellegű, és csak részben polgárjogi jellegű. Elfogadhatatlan megoldás az, hogy csak a polgári jogi jogviszonyai felől közelítsé k meg ezeket a szervezeteket, és csak a polgári jogi szabályozása történjék meg, esetleg a későbbiek során kiegészítve az adózási szabályokkal, de az egész, átfogó gazdálkodási szabályok rendezésére kísérlet sincs. Jelzést sem kaptunk, hogy ezt el szeretné készíteni a Kormány. Önmagában a Polgári Törvénykönyv nem tudja megoldani a szféra összes problémáit. Nem alkalmas arra, hogy a szervezetek definiálásán és az egyes szervezettípusok egymáshoz való viszonyának megszabásán túlmenően szabályozza a szervezete k pontos működését is. A tervezet a részletszabályokat egyéb jogszabályok - nem törvények - hatáskörébe kívánja utalni. Ilyen törvények csak az adózás körében és egyes köztestületeknél készülnek ismereteink szerint. Ez a szabályozatlanság nem jó. Konkrét p éldák vannak - a médiumokról szóló törvénytől kezdődően, a rendőrségi törvényen keresztül, a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos törvényig , amelyek azt mutatják, hogy a magyar jogállamiság kiépítése szempontjából nem szerencsés és a Kormánynak talán ke dvező az, hogy ezek a kérdések nincsenek törvényi szinten szabályozva. Az adott törvénynél a leglényegesebb probléma az, hogy nincsenek megfelelő garanciák. Ha közfeladatot ilyen szervezetek számára át kívánnak adni, akkor garantálni kell egyrészt azt, hog y a közfeladatokra rálátása legyen a Parlamentnek, rálátása legyen az állampolgároknak; másrészről legyenek meg azok az eljárási garanciák, amelyek az államigazgatáson, általában a hivatásos közhatalmi testületeken belül biztosítottak. Ilyen garanciáknak, ilyen rálátási biztosítékoknak a rendszeréről nincs szó, előkészítésben ilyen törvény nincs. A tervezet alacsonyabb szintű jogszabályok számára is lehetőséget adna, hogy ezeket a joghézagokat kitöltsék. Ez számunkra elfogadhatatlan, álláspontunk szerint el lenkezik a jogalkotásról szóló törvénnyel. A tervezet szerint a Kormány is hozhat létre közalapítványokat. A közalapítványoknak ennél a formájánál - ahogy az elmúlt példák mutatták - nincs megfelelő nyilvánosság. Az állami számvevőszéki vizsgálat nem elégs éges, nincs rálátás arra, hogy az egyes alapítványok többek között kik számára biztosítanak kedvezményeket, az egyes alapítványokon keresztül az egyes közpénzek
