Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 9. kedd, a tavaszi ülésszak 4. napja - A társadalombiztosításról szóló 1975. II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - CSEHÁK JUDIT, DR. (MSZP)
221 látszik, hiszen a gazdálkod ó szervek anyagi forrásait ma teljesen kimeríti a bankoktól való hitelfüggés mérséklése, a tulajdonszerzés csábítóan olcsó lehetőségeinek a kiaknázása, az infláció miatt a csak adózott eredményből lehetséges eszközpótlás, és emiatt nem jut kellő erejük még a szintet tartó beruházásokra sem, nemhogy új munkahelyek létesítésén fáradozzanak. A mai beruházási tendenciákat figyelembe véve, a munkahelyteremtő beruházások munkaerőfelszívó hatása eltörpül a csőd vagy felszámolás előtt álló vállalatok munkaerőlead ó hatásához viszonyítva. A vállalatvezetők szinte egyértelműen úgy vélekednek, hogy javuló konjunktúralehetőségek, növekvő rendelésállomány esetén sem szándékoznak új munkaerőt felvenni. Nincs tehát semmilyen esélyünk arra, hogy a megnövelt nyugdíjkorhatár t az aktív keresők létszámának hasonló arányú növekedése kísérje. Akkor mi értelme van egy ilyen intézkedésnek? Csak egyetlenegy értelme lehet: az, hogy javul a társadalombiztosítási költségvetés egyensúlya. Egy közgazdász számára azonban ez egy látszólago s, formális javulás, mivel a társadalombiztosítás mérlegéből a deficit áttolódik az állami költségvetés munkanélkülieket ellátó kiadási tételébe, ami végső soron a költségvetési deficitet növeli. A megspórolt nyugdíjkiadásokat valószínűleg ellensúlyozzák a megnövekedett munkanélkülisegélyek és ezek társadalombiztosítási közterhei. A Parlament előtt tehát nem annak eldöntése áll, hogy csökkentsee az államháztartásra nehezedő szociális terheket, hanem arról kell dönteni, hogy az államháztartáson belül javít suke a társadalombiztosítási költségvetés egyensúlyát az állami költségvetés hiányának a növelése árán. További kérdés az, hogy az államháztartás egyik zsebből egy másik zsebbe történő átcsoportosítása arányban álle azzal a társadalmi feszültséggel, amit ez az átcsoportosítás előidéz? Hiszen az ezredfordulóig a korhatárnövelés miatt 300 ezer nő közül legalább 250 ezer fog nyugdíj helyett alacsonyabb munkanélkülisegélyt kapni és emiatt a későbbiekben alacsonyabb nyugellátásban részesülni. A munkahelyét me gőrizni képes körülbelül 50 ezer nő nem tudja majd ellátni azt a gyermeknevelő, unokákat gondozó feladatot, amire ma a beszűkülő bölcsődei ellátás közepette, illetve a kisgyermekek betegsége esetén a fiatal keresőkhöz tagadhatatlanul szigorúbban, antihumán usabb módon viszonyuló munkaadók miatt rákényszerülnek. Arra is fel kell hívni az önök figyelmét, hogy szociológiai, pszichológiai felvételek tanulsága szerint az 50 év felettiek jóval nehezebben viselik el a munkanélküliség létét, mint a fiatalabbak. Tisz telt Képviselőtársaim! Adataimmal fel kívántam hívni a figyelmet arra, hogy ma nincs gazdasági indoka a nők nyugdíjkorhatárának a megnövelésének. Kérem, szívleljék meg az elmondottakat. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólá sra következik Csehák Judit a Magyar Szocialista Párt részéről. Felszólaló: Dr. Csehák Judit (MSZP) CSEHÁK JUDIT, DR. (MSZP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! A társadalombiztosítási törvény módosításának részletes vitája nem lehet, sajnos, elég részletes. Magam is elmondtam az általános vitában és több képviselőtársam azóta ugyancsak felpanaszolta, hogy a társadalombiztosítási joganyag rendkívül bonyolult, nehezen érthető, részletességre, alaposságra, nagy körültekintésre tehát azért van szükség, mert a társadalomb iztosítási jog minden paragrafusa, minden bekezdése, sőt azt is állíthatom: minden félmondata anyagi jogokat alapoz meg vagy anyagi jogokat korlátoz. Éppen ezért még oly részletes és szenvedélyes bizottsági vita sem adott lehetőséget arra, hogy szót váltha ssunk olyan fontos kérdésekről, mint például az a kérdéskör, hogy vajon helyese a táppénzszabályokat úgy módosítanunk, hogy a jelenleg még létező 85%os táppénzt 75%ra csökkentjük azok esetében is, akik hosszú ideig, 30 napnál vagy 90 napnál hosszabb ide ig kényszerülnek táppénzesek lenni. Jóe ez az intézkedés, elég körültekintőe akkor, amikor jól tudjuk,
