Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 10. hétfő a tavaszi ülésszak 29. napja - A Magyar Orvosi Kamaráról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - A Magyar Köztársaság és Ukrajna között a jószomszédság és az együttműködés alapjairól szóló, Kijevben 1991. december 6-án aláírt Szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - FODOR ANDRÁS ATTILA, DR. (MDF)
2182 A vita nem is arról folyik, kedves Király Zoltán képviselő úr, mint ahogy ön azt állította - sajnos, nincs itt, ezért kénytelen vagyok a távollétében elmondani , hogy vane területi igénye Magyarországnak Ukrajnával szemben vagy nincs. Nem erről folyik, hanem arról, hogy célszerűe ezt szerződésbe foglalni vagy nem. Amint arról Király Zoltán ugyancsak említést tett, Magyarország jelenlegi határait a párizsi bék eszerződés foglalja magában és garantálja, és ez akkor lépett életbe, amikor ezt a párizsi békeszerződést garantáló három nagyhatalom: az Amerikai Egyesült Államok, Anglia és a Szovjetunió ratifikálta, és a ratifikációs okmányokat a Szovjetuniónál letétbe helyezte. Tehát a magyar akaratnyilvánítástól függetlenül éppen ezért nem azt a következtetést vonom le, amit ebből Király Zoltán és mások levontak, hogy nem haszontalan, ha ezt mi nyilatkozatba és szerződésbe foglaljuk, hanem éppen azért, mivel ez a magya r akaratnyilvánítástól független tény, Magyarországnak ebben a kérdésben nem szükséges megnyilatkozni, és felesleges, mint ahogy ezt Méray Tibor is megerősítette a magyar sajtóban is megjelent egyik interjújában. Egyetértés van a képviselők között abban is , hogy Magyarországnak éppen olyan érdeke, mint Ukrajnának - hangsúlyozom: éppen olyan érdeke, mint Ukrajnának - egy kölcsönösen előnyös és egyenrangú félként megkötött szerződés, a vita nem erről folyik. A vita tehát értelmezési kérdésekben folyik, a szer ződés egyetlen pontjáról, a többiben egyetértés van, sőt támogatás azok részéről, akik ebben a kérdésben megnyilatkoztak. Tekintettel arra, hogy egyetlenegy pontról folyik a vita, a vitát nem úgy kellene feloldani, hogy igen vagy nem, ugyanis ebben a formá jában nagyon sokan nem fogjuk tudni támogatni a szerződést. (Tirts Tamás: Ez a demokrácia!) A vita feloldható ennek az értelmezési kérdésnek az egyértelművé tételével. Itt én szeretnék az államférfiúi bölcsességre apellálni és hivatkozni. (Közbeszólás a ba l oldalon: Melyikre?) Remélem, hogy Tkacs nagykövet úr is itt van és hallja, amit mondok és kérem az ő befolyását is, hogy járjon közben Kravcsuk elnöknél, és most szeretném őt is és Antall miniszterelnök urat is megkérni a következőkre: Az ukránmagyar sz erződés 21. cikkelye kimondja, hogy a szerződő felek a jelen szerződés értelmezésével - tehát értelmezésével! - vagy alkalmazásával kapcsolatban közöttük felmerülő vitákat mindenekelőtt konzultációk, közvetlen tárgyalások, tényfeltáró, egyeztető és békélte tő eljárás útján rendezik. Miután itt kimondottan értelmezési kérdés van, egy levélváltás a Magyar Köztársaság miniszterelnöke és az Ukrán Köztársaság elnöke között ezt az értelmezési kérdést feloldhatná, mégpedig olyan formában, hogy a szerződő felek egye tértenek abban, hogy a szerződés aláírása nem jelenti a felek részéről a nemzetközi szerződésekben, többek közt a Helsinki Záróokmányban biztosított jogról való lemondást. Egy ilyen egyetértő nyilatkozat a két fél részéről - egy levélváltás formájában - sz erves részét képezhetné ennek a szerződésnek, mint ahogy például a Magyar Köztársaság és Oroszország közötti alapszerződésnek is van egy ilyen levélváltásmelléklete, ami 1956ra vonatkozik. Tehát ez sem szokatlan a nemzetközi gyakorlatban. Éppen ezért azt javasolom, hogy az Országgyűlés kérje fel Antall miniszterelnök urat, hogy… (Közbeszólás a bal oldalról:…mondjon le!) … tegyen ilyen irányú kezdeményezést az ukrán fél felé. Tudom, hogy ez a javaslat, amit most elmondok, nem kezelhető az Országgyűlés rész éről, de nem is olyan régen keserű tapasztalatom van a tekintetben, hogy nemzetközi szerződéshez beadott módosító indítványt alkalmasint hogy tud az Országgyűlés kezelni, ügyrendi bizottsági határozattal nemlétezőnek minősítették a módosító indítványomat. Tehát ezért nem adtam be módosító indítványt, szóban mondom el a módosító indítványomat, és megkérem a miniszterelnök urat és Kravcsuk elnök urat, hogy értsenek egyet és levélváltásban erősítsék meg az előbb általam elmondottakat.
