Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 10. hétfő a tavaszi ülésszak 29. napja - A Magyar Orvosi Kamaráról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - A Magyar Köztársaság és Ukrajna között a jószomszédság és az együttműködés alapjairól szóló, Kijevben 1991. december 6-án aláírt Szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - IVÁN GÉZA, DR. (FKgP) - ELNÖK (Szabad György): - MIKLÓS ÁRPÁD (MDF)
2161 azért, mert magyarok voltak. Ennek a békeszerződésnek a következtében adták el rabszolgának a deportálásra ítélt felvidéki magyarokat, és ennek a békeszerződésnek a következtében pusztultak el Sztálin kényszermunkatáboraiban tízezrével a kárpátaljai magyarok. Ezek olyan mély nyomokat hagytak a magyarság lelkében, mint a zsidó nép esetében a gázkamrák. Ez még akkor is így van, ha erről a tragédiáról sokkal kevesebbet tud a világ, mint a zsidó nép tragédiájáról tud. Nem lehet úgy szerződést kötni egy másik országgal, hogy erről nem világosítjuk fel az aláíró felet. Mi némán tűrtük a megpróbáltatásokat, és mindig betartottuk a ránk kényszerített szerződéseket. Ne akarja senki úgy föltüntetni a tényeket, mintha nekünk kéne még mindig bocsánatot kérni, egyoldalúan megerősíteni azt, amit mindig is betartottunk. Igen. A látszat ellenére e z a kritikus mondat egyoldalú megkötést jelent. Mert ugyan miről való lemondást jelent az, hogy Ukrajnának nincs területi követelése Magyarországgal szemben? Még a sztálini önkénynek sem jutott eszébe Záhonyt vagy Nyíregyházát a Szovjetunióhoz csatolni, pe dig 1945 után a lábai előtt hevertünk. Az, hogy Ukrajnának nincs területi követelése Magyarországgal szemben, annyit jelent, mintha Magyarország kijelentené, hogy Svájccal szemben nincs területi követelése. Ezekből a tényekből látszik, hogy mennyire nem a kölcsönösség alapján született meg a magyarukrán szerződés. (17.20) Ezt a magyar néplélek nem tudja elfogadni. Egy ilyen szerződés ratifikálása csak elodázza az igazi, mindkét nép javát szolgáló alapszerződés megszületését. Ha a képviselők többsége "igen"t mond a szavazásnál, azzal csak azt bizonyítja, hogy nagyon távol áll attól a néptől, amely a Parlamentbe küldte őket. Az általam elmondottak alapján arra kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy szavazzanak "nem"mel a szerződésre, hogy a több mint 45 éves szovjet megszállás után végre megszülethessen Magyarország és szomszédai között a középeurópai népek kölcsönös érdekeit figyelembe vevő alapszerződés. Ha ez nem következik be, akkor a külpolitikában csak olyan sikereket érhetünk el, mint BősNagymaro s esetén, vagy olyan sikert, mint a magyar külügyminiszterünk elért a román kollégájával folytatott szívélyes gyulai megbeszélésen. Mint tudjuk, pár héttel a szívélyes megbeszélés után kinevezték a székely magyar megyék élére a román prefektusokat. (Dr. Je szenszky Géza: Az jóval hamarabb volt.) Meggyőződésem, hogy ennél a vitánál az elszakított kárpátaljai magyarságra vagy az elszakított kárpátaljai népre való hivatkozás vétek. Nem lehet rájuk hivatkozni. Nem lehet, mert őket nem kérdezte meg soha senki. Tu dtommal Magyarország feldarabolása után egyetlenegy esetben kérdezték meg a helyi lakosokat: ez a soproni népszavazás. Azon kívül nem tudok egyetlenegyet sem. Tehát aki most arra hivatkozik, hogy mit mondanak a kárpátaljai magyarok vagy a ruszinok, az ross zul teszi, mert akkor hivatkozzon rá, ha ott nemzetközi ellenőrzés mellett népszavazást rendeznek és az eredménnyel jön ide hozzánk, hogy ezt mondja Kárpátalja lakossága. Ha valaki ezt fel tudja mutatni, az jogosan hivatkozik. De enélkül hazugság rájuk hiv atkozni. Enélkül lehet egyes emberekre hivatkozni, ugyanúgy, mint 1956 után 1957től egészen 1962ig az ENSZben a magyar küldött arra hivatkozott, hogy a magyar nép kéri, hogy a magyar ügyet vegyék le az ENSZ napirendjéről, és 1962ben levették. Hát nem a magyar nép kérte, mint jól tudjuk, hanem valaki kérte: egy áruló, akit odaküldtek. Úgyhogy tisztelettel kérem a beszédem végén tisztelt képviselőtársaimat, gondolják meg a szavazásnál, gondolják végig ezt az ügyet, mert súlyos kérdésről döntünk. Azt sem l ehet mondani, hogy a kárpátaljai népnek ez az érdeke, hogy mi ezt a szerződést elfogadjuk. Történelemből tanulni kellett: 1945ben, miután a szovjet hadsereg elfoglalta ÉszakErdélyt, mint már beszédem elején említettem Iuliu Maniu gárdistái járták a szovj etek háta
