Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 4. kedd a tavaszi ülésszak 27. napja - A Magyar Köztársaság és Ukrajna között a jószomszédság és az együttműködés alapjairól szóló, Kijevben 1991. december 6-án aláírt Szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - CSAPODY MIKLÓS, DR. (MDF)
2107 CSAPODY MIKLÓS, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Némi szomorú meglepetéssel hallottam a vitában, hogy a minden ellentétes véleménnyel egyetértő nemzeti aggodalom állna az egyik oldalon és a minden felelősséget v állaló Kormány állna talán a másik oldalon. Nem jó ez a munkamegosztás, és ez a Ház egészéből, a teljes patkóból elhangzott véleményekből is kiderül. Nemcsak Parlamentünk külügyi bizottságának tagjai előtt, akik - és mára ez talán már elmondható - szinte h ivatásszerűen foglalkoznak a magyar külpolitikával, hanem az Országgyűlés minden egyes tagja előtt is világos az, hogy a nemzetközi egyezményekhez való magyar csatlakozás, az államközi megállapodások, a kétoldalú egyezmények és más külpolitikai, nemzetközi jogi dokumentumok megerősítése, a megerősítés szakmai és politikai mérlegelése és a jó döntés a Magyar Köztársaságnak jól felfogott, elemi érdeke. Elemi érdeke - tisztelt Ház - akkor, amikor az államok közösségének egészét vagy éppen országcsoportokat éri ntő egyezmények kellően előkészített és a nemzetközi jog normáinak, gyakorlatának valamennyi elemét figyelembe vevő, hasznos és szükséges szerződésekkel foglalkozunk Európa és a világ valamennyi országával kapcsolatban, de különösen fontos érdeke ez Magyar országnak akkor, amikor olyan szerződések, megállapodások kerülnek elénk, amelyek közvetlen szomszédaink valamelyikét, a vele való jószomszédság történelmi lehetőségét és együttműködésünk egyértelmű alapelveit érintik. Előttünk most a Magyar Köztársaság és Ukrajna között a jószomszédság és az együttműködés alapjairól szóló, Kijevben, '91 decemberében aláírt szerződés és az e szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozat javaslata fekszik. Ennek tartalmát - tisztelt Ház , az aláíró felek kölcsönös politikai jó szándékát, tehát éppen a lényeget épp magam fedném el, magam homályosítanám most szavaimmal akkor, ha a szerződés helyett annak előtörténetéről, az előkészítés egyes, kifejezetten szakmai fázisainak súlyosan vitatható voltáról, felületességrő l, súlyos mulasztásokról és az ebben való egyértelmű személyes felelősség kérdéséről szólnék. Ha erről beszélnék - tisztelt Ház, tisztelt miniszter úr , akkor nem a magyar Kormány egyértelműen kifejezett politikai szándékairól, törekvéseinek helyességéről és a nemzeti érdekről szólnék. (18.20) Márpedig mint minden ügyünkben, úgy ebben is, úgy vélem, nemcsak nemzeti felelősségérzet, hanem nemzeti felelősségtudat is kell, hogy vezessen mindannyiunkat. Ehhez pedig a szerződés lényegének és az előkészítés tört énetének - mint ahogy a kettő logikailag sem tartozik össze - különválasztása is hozzátartozik. Az előttünk fekvő szerződés 2. cikkelye úgy szól, ahogy ezt már többen idézték: "A felek tiszteletben tartják egymás területi épségét, és kijelentik, hogy egymá ssal szemben nincs és nem is lesz területi követelésük." A most már sokat idézett - és mindig másképpen idézett - 1975ös helsinki záróokmány szövege, annak II. fejezete, amelynek címe: "Tartózkodás az erőszakkal való fenyegetéstől vagy az erőszak alkalmaz ásától", ez pedig ezt mondja: "A részt vevő államok egymás közötti, valamint általában nemzetközi kapcsolataikban tartózkodnak más állam területi épsége vagy politikai függetlensége ellen irányuló, vagy az Egyesült Nemzetek céljaival és e nyilatkozattal ös sze nem férő, bármely más módon megnyilvánuló erőszakkal való fenyegetéstől vagy erőszak alkalmazásától. Semmilyen megfontolás nem szolgálhat erőszakkal való fenyegetés vagy az erőszak ezen elvet sértő alkalmazásának alapjául." Folytatódik a helsinki záróo kmány: "Ennek megfelelően a részt vevő államok tartózkodnak tehát bármely olyan cselekménytől, amely egy másik résztvevő állam erőszakkal való fenyegetésének vagy ellene történő közvetett vagy közvetlen erőszak alkalmazásának minősül." Itt zárul az idézet. Magyarország részese a helsinki záróokmánynak mindazon nemzetközi szerződésekkel együtt, amely dokumentumok a záróokmányra alapulnak. A háromszáz esztendő óta először nemzeti függetlenségét élvező Ukrajna azonban nem, mivel annak csupán mint a volt Szovje tunió - melynek örököse az Orosz Föderáció - egyik tagállama, vagyis nem mint önálló, nem mint független
