Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 4. kedd a tavaszi ülésszak 27. napja - A Magyar Köztársaság és Ukrajna között a jószomszédság és az együttműködés alapjairól szóló, Kijevben 1991. december 6-án aláírt Szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György):
2100 A jövőt illetően tehát például románokkal, szlovákokkal és másokkal, feltehetően lesz még másokkal is a szomszédok közül alapszerződés, én el tudok képzelni egy olyat, ami nem mond ellent ennek a magyarukrán alapszerződ ésnek sem, amely például úgy szólna: a felek tiszteletben tartják egymás területi épségét - és ez a mai Európa, főleg ennek a régiónak legnagyobb kérdése , és egymással szemben nem támasztanak területi igényeket. Ez megfelel mind a helsinki záróokmány sze llemének, és megfelelne esetleg annak is, ami az ottani magyarság érdekeit fejezi ki. Én a következőt szeretném szíves figyelmükbe ajánlani. Az a magyarukrán egyezmény, kormányközi egyezmény, amely 1991ben született, valamint az a két törvény, illetve re ndelkezés, amely Ukrajnában jött létre a nemzetiségekről, a nemzeti kisebbségekről, egyedülálló ebben a térségben, és főképpen egyedülálló azon államok között, ahol nagy számban élnek a magyarok. Tehát ilyennel eddig még nem találkoztunk, és azt hiszem, ör ülhetnénk mindannyian, ha a többi ország, szomszédos ország követné az ukránok példáját. Mindhárom dokumentum lényegében tartalmazza a kisebbségek nemzeti és kulturális autonómiájára vonatkozó kitételeket. Ezt Zétényi Zsolt úr szíves figyelmébe szeretném a jánlani, mert ő megemlítette, hogy erre vonatkozóan nem lát tartalmi elemeket az említett dokumentumokban. Mindhárom dokumentumban, tehát mind a magyarukrán alapszerződésben, mind a nemzetiségi kisebbségek védelméről, jogaik védelméről szóló, mind pedig a két ukrán dokumentumban erre vannak részek. És fölhívnám tisztelettel a figyelmüket még a következőre. Az alapszerződés 17. cikkelye kimondja, hogy a felek nemzetközi kapcsolataikban önállóan és közösen is fellépnek a nemzeti kisebbségekre vonatkozó nemze tközi dokumentumok megvalósítása érdekében. Ebbe beletartoznak az Európa Tanácsban születendő törvények, amennyiben Ukrajna is ennek a tagja lesz, és hozzá szeretném tenni a kollektív jogokat illetően, mert arról lehetnének viták, tehát például a területi autonómiához való jog egyelőre csak egy jegyzőkönyvmellékletben szerepel még az Európa Tanács dokumentumaiban is. De visszatérve erre a három dokumentumra, én nagyon szeretném azt, hogyha mind Romániával, mind Szlovákiával ilyen dokumentumok megszületnének . Nagyon fontosnak tartom azt is, hogy a kárpátaljai magyarság egyetért az alapszerződéssel. Tehát fölhívom azok szíves figyelmét, akik arra hivatkoznak, hogy ez a magyarság elárulását jelentené, hogy hogyan vélekednek az ottani magyarjaink. S végül még va lamit: meggyőződésem szerint a további alapszerződések megkötése kapcsán a magyar fél igényelheti az Ukrajnával kötött nemzetiségi együttműködési megállapodás létrehozását, illetve olyan nemzetiségi törvény megalkotását, amely mindazokat a jogokat biztosít ja, amelyeket az ukrán fél a maga részéről vállal. Ez nagyon fontos lenne a további tárgyalások, illetve a további alapszerződések megkötése szempontjából. Mert amikor a románok arra hivatkoznak, hogy a velük kötendő alapszerződésben is szerepeltessük ezek et a kitételeket, a mi válaszunkban minden alappal megfogalmazható az, hogy ugyanakkor igényeljük tőlük a Romániában élő magyarság jogainak maradéktalan tiszteletben tartását. És hozzá szeretném tenni: ez nem valamiféle elrugaszkodott, megátalkodott magyar követelés, erre mind a trianoni, mind pedig a párizsi békeszerződés kötelezi az utódállamokat. És végül a további alapszerződések ügyében én azt javasolom, hogy mindenképpen kérjük ki mind a szlovákiai, mind a romániai magyarságnak a véleményét és egyetér tését. S mindezek alapján én magam is a tisztelt Országgyűlésnek az alapszerződés ratifikálását, elfogadását javaslom. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Szabad György) : Szólásra következik Zacsek Gyula a Magyar Demokrata Fórum részéről. Felszól aló: Dr. Zacsek Gyula (MDF)