Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 4. kedd a tavaszi ülésszak 27. napja - A Magyar Köztársaság és Ukrajna között a jószomszédság és az együttműködés alapjairól szóló, Kijevben 1991. december 6-án aláírt Szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - SZENT-IVÁNYI ISTVÁN (SZDSZ)
2095 erről és nem többről - biztosítsa egymást. Úgy érzem tehát, hogy ez nem vala miféle adminisztratív tévedés, nem valami hűbelebalázskodás, és még kevésbé valamiféle cinizmus vagy hazaárulás, amikor ezt a pontot belevettük. Természetesen van ellentétele ennek a pontnak. És úgy érzem, hogy ahogy az a bizonyos megállapodás Magyarország és Ukrajna között frontáttörést jelentett és jó példa volt; jó példa volt abból a szempontból is, hogy felhívta Európa figyelmét, hogy a megoldatlan nemzetiségi és kisebbségi kérdés egy elsőrendű biztonságpolitikai veszélyforrás, tehát úgy érzem, hogy ez akkor egy rendkívül jelentős megállapodás volt, és ez teszi lehetetlenné azt, hogy valamiféle rosszul megemésztett történelmi helyzetet megpróbáljanak nacionalista erők visszakérődzni, tehát egyfajta kisantantot összezárni Magyarország körül. Rendkívüli fo ntosságú ebből a szempontból is Magyarországnak és legnagyobb szomszédjának, az újonnan függetlenné vált Ukrajnának a kapcsolata, és nyilvánvaló, hogy ezt a megállapodást csak e kapcsolatok súlyos sérelmével lehetne újratárgyaltatni. Ez egy aláírt szerződé s, amelyet az ukrán parlament már jóváhagyott, ratifikált. Ha a magyar Országgyűlés arra az ideára vetemednék, hogy ezt nem teszi meg, ennek a nemzetközi következményei főleg a Magyarország ellen kihasználható propaganda szempontjából beláthatatlanok. De m ár csak azért sem érzem szükségesnek ezt az újratárgyalást, mert ezt a pontot, a határrevízióról való lemondást okkal, mégpedig ezzel az okkal kellett bevenni ebbe a szerződésbe. Ez és nem más az oka. És nyilvánvalóan nem szolgálhat precedensül olyan helyz etekben, amikor békeszerződés van egyes országok között, nem szolgálhat precedensül olyan helyzetekben, amikor mindkét ország aláírta Helsinkit, mert akkor elegendő az erre való hivatkozás. Itt nem ez a helyzet, és ezért én ezzel a ponttal, ezzel a bekezdé ssel együtt, mint rendkívüli jelentőségű, és még a kárpátaljai magyarságnak, ennek a 200000 embernek a sorsát is pozitíve befolyásoló, ebben a térségben példamutató szerződésként tisztelettel javasolom az Országgyűlésnek, hogy ratifikálja a magyarukrán me gállapodást. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik SzentIványi István a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. (17.20) Felszólaló: SzentIványi István (SZDSZ) SZENTIVÁNYI ISTVÁN (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szokatlan d olog itt a Parlamentben, hogy egy megkötött nemzetközi szerződés megerősítése kapcsán vita bontakozzon ki. Szokatlan, de nem váratlan. Mindannyian kaptunk értesüléseket, információkat arra vonatkozóan, hogy részben a kormánypártok egyes tagjai, részben más képviselők - ezek közül néhányan fel is szólaltak - nagyon komoly fenntartásokat hangoztatnak a megállapodással kapcsolatban. Tisztelt Képviselőtársaim! Ma, amikor mi mindannyian mélyen átérezzük azt az aggodalmat, amelyet a határokon túl élő magyarok irá nt érzünk, amikor nap mint nap a legkülönbözőbb irányokból hallunk jogsértésekről, jogfosztásokról, súlyos problémákról, örömmel állapíthatjuk meg, hogy van egy olyan szomszédunk, amellyel egy szerződés szabályozza viszonyainkat. Ennek a szerződésnek nagyo n sok pozitívuma van, tisztelt képviselőtársaim. Ezek a pozitívumok nem csupán kisebbségvédelmi rendelkezésekre térnek ki. Pozitívum az, hogy rendezi az ország kapcsolatait a legnagyobb szomszédunkkal, a térség legjelentősebb államával. Itt sok bíráló megj egyzés elhangzott, elsősorban Zétényi Zsolt képviselőtársamtól, ezeket tekintem vitatható és vitára érdemes bírálatoknak. Maczó Ágnes szavait sokkal kevésbé tekintem vitaalapnak. De olyan érvek hangzottak el, amelyek, azt hiszem, hogy vitában visszautasíth atók. Először is felveti Zétényi Zsolt képviselőtársunk, hogy miért léptünk túl a helsinki formulán. Azt hiszem, hogy könnyű erre választ adni, hiszen ez a szerződés valóban túllépett a helsinki formulán, de nem csak a határok vonatkozásában.
