Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 4. kedd a tavaszi ülésszak 27. napja - A munkavédelemről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos):
2045 Hasonlóan fontosnak tartjuk a munkavédelmi szakemberképzés rendezését és a megelőző intézkedéseknek a munkafolyamatba történő beépítését, a beépíte tt biztonság megteremtését. Egykét konkrét pontra, melyek szintén a teljesítés mikéntjére vonatkoznak, hadd hívjam fel a figyelmüket. Az állam feladatvállalásaira való tekintettel, például a munkavédelmi kutatások, szakmai oktatás, munkavédelmi információ s rendszer kialakítása és így tovább, a költségvetésben forrásokat kell átcsoportosítani erre a területre. Úgy gondoljuk, hogy az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségre rótt ellenőrzési feladatok miatt szükségszerű a Felügyelet szervezetét bőv íteni, mivel az országban ma foglalkoztatott 216 felügyelő a szervezet jelenlegi feladatkörének ellátásához sem tökéletesen elegendő. A 18. § (1) bekezdése szerint, hiányzó szabályok esetén a különböző munkaműveleteket - idézem - "a tudományos, technikai s zínvonal mellett elvárható követelmények megtartásával" kell végezni. Összevetve ezt azzal, hogy korszerű és elavult technológiák működnek egymás mellett, a törvényjavaslatnak ki kell kötnie a hiányzó szabályok megalkotását. Ugyanígy figyelemreméltó a 72. § (2) bekezdése, amely tartalmazza a munkavédelmi képviselők jogkörét. Az f) pont kitétele szerint, indokolt esetben a hatáskörrel rendelkező munkavédelmi felügyelethez fordulhat. A megfogalmazás véleményünk szerint így túl absztrakt, semmitmondó, még azt sem fejezi ki, hogy mihez, esetleg kinek a véleményéhez mérten indokolt. A 74. §ban olyan rendelkezés olvasható, miszerint a munkavédelmi képviselő munkahelyi, munkavédelmi program elkészítésére tehet javaslatot a munkáltató részére. Munkaügyi minisztériu mi rendelet határozza meg bizonyos nagyságú, illetve veszélyfaktorral működő vállalatok körét, ahol ez kötelező, de véleményünk szerint a megelőzés miatt indokolt lenne általános érvénnyel a munkáltató kötelességeinek körébe vonni. Hiányosság, hogy amíg a 82. § (3) bekezdése alapján munkavédelmi bírság kiszabását a főfelügyelőség felügyelői kezdeményeznek, addig ugyanez jogkörükben nincs feltüntetve a 84. §ban. Nagyon egyetértek Mádai képviselőtársammal, amikor felveti, hogy az értelmező rendelkezések sorá n a 87. § 3. pontja kizárja a munkabalesetek köréből a munkahelyre, illetve onnan a munkavállaló lakására vezető úton történt baleseteket, ami véleményünk szerint - illetve közös véleményünk szerint - ellentétben áll az eddigi gyakorlattal és komoly csorbí tását jelenti a munkavállalók jogainak. Nemcsak tartalmi, hanem egykét stiláris hibát is jó lenne kijavítani még ebben a szakaszban, hiszen nemigen tudunk mit kezdeni a 34. §ban említett - idézem : "időjárás elleni védelem" fogalmával, legfeljebb az idő járás káros hatásai ellen lehet védekezni, de azt hiszem az időjárás ellen nem, mert az adott. A 87. § 12. pontjában felsorolt veszélyes anyagok között szerepel az "egészségkárosító" kifejezés, ami, mint a többit is magában foglaló gyűjtőfogalom, úgy állná meg a helyét, ha a konkrét felsorolások után mint egyéb egészségkárosító anyag szerepelne. Tisztelt képviselőtársaim! Még egyszer felhívnám a figyelmet arra, hogy e törvény kerettörvény, lehetőség. Ez a lehetőség majd a gyakorlat során mutatja meg magát v agy sorvad el. Szoros kapcsolat van embervédelem és környezetvédelem között, nagyon egyetértek a környezetvédelmi bizottság előadójával, a környezetvédelem gyakorlatilag nem más, mint embervédelem. Ennek apropóján mondta egyszer Konrad Lorenz, hogy az embe r egyik áldásos lehetősége és átka is, hogy többet tehet meg, mint amennyit tud. Legtöbbször ennek a tulajdonságnak csak a negatív következményeivel találkozunk, és úgy gondolom, jó lenne, hogyha ez a törvény egy pozitív példát is mutatna ebben a vonatkozá sban. Köszönöm a figyelmüket! (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Dornbach Alajos) :
