Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 4. kedd a tavaszi ülésszak 27. napja - A munkavédelemről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - SZILI SÁNDOR, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjának vezérszónoka:
2041 munkavállalók. Ez háttérbe szorítja a munka végzéséből adódó veszélyek és veszélyforrások feltárását, kiküszöbölését. Mindezekhez hozzájárul, hogy a gazdálkodószervezetek szűkös anyagi helyzete, és a gazdasági átalakulási folyamatban feltűnő diszfunkcionális jelenségek miatt a munkabiztonsági követelmények egy re romlanak. Egyértelmű tehát, hogy a munkavédelmet érintő hatályos jogi szabályozás jelentős része a mai viszonyokra nem, vagy csak részben alkalmazható. Új szabályozás pedig mind ez ideig nem született. Így érthető, hogy ebben az átmeneti időszakban a mu nkavédelem, a munka biztonsága, a munkavállalók életének és egészségének, testi épségének védelme tekintetében is a mind többet emlegetett úgynevezett vadkapitalizmus hatása érződik. Közismert, hogy a munkabiztonság megteremtése és fenntartása nem olcsó do log. Mivel működő érdekeltségi rendszer ma nincs, a hatályos előírások betartásában a hatóságok sem elég következetesek, így valójában a munkáltatókat semmi nem teszi érdekeltté a biztonságos munkavégzés megteremtésében. Ugyanakkor a munka világának másik oldalán pedig a munkavállalók közel sincsenek olyan helyzetben, hogy saját biztonságukat megteremtsék, illetve megvédjék - sőt, kiszolgáltatottság folytán kvázi önként mondanak le a legelemibb biztonsági feltételekről is, csak hogy megtarthassák munkahelyü ket, előteremthessék, bármi áron is, a saját maguk és családjuk létfenntartásához szükséges anyagi javakat. A munkakörülmények fejlesztésére, a munkavédelem belső szabályozására vonatkozó központi előírások lényegében megszűntek. A jogszabályok a munkáltat ó hatáskörébe utalják a szabályozást - ott viszont nem, vagy alig működik érdemi érdekegyeztetés. Sajnálatos az is, hogy a különböző érdekvédelmi szervezetek egymás közti vetélkedésében a dolgozó emberek szervezett munkavédelmi és munkaegészségügyi érdekv édelme, képviselete háttérbe szorult. Alig van e hazában ma olyan szervezett erő, amely a munkavállalók ezen alapvető érdekének védelmében hatásosan felléphetne, illetve a munkavállalók számára kellő garanciát jelenthetne. Az állam irányító, ellenőrző munk ája is visszaesett, illetve - részben tudatosan - le is épült, anélkül, hogy létrejött volna egy ösztönző érdekeltségi avagy - a fejlett piacgazdaságokra jellemző - szociális partnerek együtműködését alapozó érdekegyeztetési rendszer. Az olyan gyakran egym ást erősítő negatív hatások következtében ma a munkavédelem helyzete kifejezetten rossz - mondhatnám: katasztrofális. Ezt a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet hazánkban járt triparti missziója is megerősítette. Ilyen helyzetben és ilyen hatások közepette mind a törvényhozásnak, mind a Kormánynak mint végrehajtó hatalomnak, át nem hárítható feladata és kötelessége, hogy fellépjen az egyre erősödő negatív tendenciák, a növekvő veszélyek ellen. A társadalom és az érintettek felelősségérzetének felkeltése és erősít ése mellett szükséges, hogy a maguk törvényes és hatósági eszközeivel is óvják, biztosítsák, a törvény erejénél fogva mintegy garantálják a munkavállalók munkabiztonságának, életének, egészségének, testi épségének - és vele a munkahelyi környezetnek - foko zott védelmét. Tisztelt képviselőtársak! A Magyar Szocialista Párt számára ez a törvény nem egy a sok közül. Ez a törvény a mi számunkra a legfontosabb társadalmi réteg: a munkájukból élő milliók, a munkások, a dolgozó emberek közvetlen érdekét hivatott vé deni és szolgálni, és megteremteni az ehhez szükséges jogi, törvényi feltételeket, garanciákat. A Szocialista Párt, szakértői hátterét igénybe véve, folyamatosan készült a törvény megtárgyalására. Kialakítottuk e kérdésben is önálló álláspontunkat és a tör vényt segítő konkrét indítványainkat. 1992 októberében megjelentettük a "Szociáldemokrata alternatíva" sorozatunkban a munkavédelemről szóló kiadványunkat. Ennek során megannyi egyeztetést végeztünk érintett érdekvédelmi és szakmai szervezetekkel. Mi tehát készültünk. Szerettünk volna a munka világának e fontos kérdésében a meglévőnél is nagyobb társadalmi összefogást kialakítani. (11.30)