Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 4. kedd a tavaszi ülésszak 27. napja - A munkavédelemről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - SZILI SÁNDOR, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjának vezérszónoka:
2040 Ké tségtelen, hogy az elfogadott irányelv elsősorban a kereskedelmi akadályok elhárítására törekedett. De a szociálpolitikai jelentősége is vitathatatlan. Arra a megegyezésre jutottak, hogy még nincs az Európai Közösség mindenre kiterjedő szabványosítása. Az új gépek, berendezések gyártóinak követelményekhez kell igazodniuk, amelyek megtartását egy mellékelt önbizonylattal okmányszerűen tanúsítják. (11.20) Ugyanakkor felkérték a már működő európai szintű szabványosító szervezeteket a biztonságra, az egészségvé delemre és a környezetvédelemre vonatkozó részletes szabványok kidolgozására. Az Európai Közösség szabályozásai kezdettől fogva célul tűzték ki a munkakörülmények javítását, továbbá azt, hogy a tagállamoknak bizonyos közös szabályokat el kell fogadni, ha e gy határok nélküli Közös Piachoz akarnak tartozni. Az ipari társadalmak motorja a technikai fejlődés, de a technika társadalmat formáló tényező is. Minden olyan közösség, amely felhasználja a technikát, annak biztonságáért is felelős. Ezen a téren a jognak normatív jelentősége van a technikával szemben, de a felelősség tovább érvényesül politikai téren a technikai kockázatok kézben tartásáért és vezérléséért. Éppen ezért kellene a technika és a jog között megtalálni a közös nyelvet, egységes szóhasználatot, amely csak akkor lehetséges, ha megegyezés jön létre az alapvető érdekeket illetően. A biztonság kérdéseit érintő törvényeket rendszerbe kellene foglalni. Ez az összes, már megjelölt biztonságtechnikai területen egységes szóhasználati, törvényi rendezést jelentene. Valószínű, hogy a munkavédelem, biztonságtechnika egységes kezelésének filozófiája lehetne egy olyan program alapja, amely az embert védi, és érdekeltté teszi saját maga környezetének védelmében. A biztonságos magatartásra törekvésnek az emberi tevékenység minden területére ki kell terjedni. Az emberi tevékenység bármely részletén a biztonsági rendszabályok elhanyagolása az egész emberi létet hátrányosan befolyásoló vagy egészségi károsodásokat okoz. Ezért újból javaslom a komplex szemlélet érvén yesülését, valamint az erkölcsi és anyagi érdekeltség beépítését a törvénybe. Tisztelt Országgyűlés! Javaslataink figyelembevételével a törvénytervezetet általános vitára alkalmasnak találjuk. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Szili Sándor, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjának vezérszónoka. Felszólaló: Szili Sándor az MSZPképviselőcsoport nevében SZILI SÁNDOR, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjának vezérszónoka: Köszönöm a szót , Elnök Úr. Tisztelt Országgyűlés! A munkavédelemről szóló törvénytervezet megtárgyalásával - és remélhető elfogadásával - az Országgyűlés régi, tovább már nem halogatható adósságát törleszti. A törvény megalkotására közel négy éve született meg az elhatár ozás, felismerve azt a szükségszerűséget, hogy a jelenlegi, sokszor módosított, 1979ben kiadott 47es kormányrendeletre épülő munkavédelmi jogszabály elavult. A munkavállalók millióit érintő munkabiztonság, a dolgozó emberek életének, egészségének, testi épségének, munkahelyi környezetének védelmét szolgáló átfogó jogi szabályozása, amely az akkori nagyüzemi rendszerre és gazdasági viszonyokra épült, mára már használhatatlanná vált. A törvényi szabályozást a téma fontosságán túl jogi és alkotmányossági sze mpontok is indokolják, tartalmi szempontból pedig az a tény, hogy a jelenleg hatályos szabályozás korszerűtlen, a soksok változás és a végrehajtott dereguláció miatt pedig áttekinthetetlen. A rendszerváltással járó társadalmi és gazdasági átalakítás folya mata egyre több negatív hatást gyakorol a munka világára, a dolgozó emberek sorsának alakulására. Miközben nő a létbizonytalanság, a munkanélküliségtől való félelem, egyre kiszolgáltatottabbá válnak a
