Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 4. kedd a tavaszi ülésszak 27. napja - A munkavédelemről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - DRAGON PÁL (FKgP)
2037 között van a pénzbírságok felhasználásáról, szeretnénk hinni, hogy bekerülne. Ha bírságolni kell, márpedig ez elkerülhetetlen, ebből jelentős összeget alapkutatásra kell adni, mert azt gondolom, mindannyian tudjuk, tapasztaltuk, hogy igazába n a tudomány és a technológia segíthet a munkavédelemben, és nem passzusok. Komoly gondom - és az előbbi rózsaszín pontra szeretnék visszautalni , a törvénytervezet a munkavédelmi képviselő választását lehetőségként írja elő. A miniszter úr már említette, én azt gondolom, ezt kötelességgé kell tenni, annál is inkább, mert az említett társulásunk, közeledésünk Európa felé, gondot okozhat. Európában ez mindenütt kötelező. A tervezet 75. §a foglalkozik a munkavédelmi képviselő munkavégzésének a feltételeivel . Csak a képzésben való részvételt írja elő kötelezően, az indokolt eljáráshoz idéztem a törvénytervezet paragrafusának a) pontját. Véleményem szerint gond lehet ez, vitához vezethet. Szeretnénk hinni, és javasolni fogjuk, hogy normatív vagy konkrétabb meg fogalmazást adjunk, különös tekintettel arra, hogy e törvény sok esetben jogsérelem esetén bírósági eljárást kezdeményez, ami normál demokráciában rendjén való, azonban aki ismeri a magyarországi bíróságok megterheltségét, joggal aggódik, hogy rétestészta lesz belőle. Utolsó - s egy nagyon fontos pont, és ismét ahhoz szeretnék visszatérni, hogy ne engedjünk a 48ból - a 87. § 3. pontja kizárja a munkabaleset fogalmából a lakásról a munkahelyre, illetve a munkahelyről a lakásra történő közlekedés közbeni bal esetet, kivéve, ha a balesetet a munkáltató saját vagy bérelt járművével oldja meg. Külországban azért nem ez a többségi gyakorlat, azt gondolom, ez nem jó, nagyon sok jogvitát eredményezhet, és visszalépést a korábbihoz képest. Azt gondolom, hogy a munkáb a járás, a munkából hazafelé járás, teljesen mindegy, hogy milyen módon történik, hozzátartozik a munkavégzéshez. Befejezésül szerettem volna ismét az Alkotmánynak azt a bizonyos passzusát idézni, amit Illéssy képviselőtársam már mondott. Úgy gondolom, tel jesen nyilvánvaló, hogy a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez joga van minden magyar állampolgárnak. Ezt kiegészíti az Alkotmány még egy mondattal: "Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, az épített és természetes környezet védelmével valósítja meg". Azt gondolom, ez tiszta beszéd, e törvénytervezet e szellemben - bizonyos felületességeivel, hibáival is - ehhez közelít. Ezért befejezésül én is azt szeretném mondani, amit Illéssy képviselőtársam, megfelelő módosításokkal és azok elfogadásával a törvényt általános vitára alkalmasnak érezzük. Köszönöm. (Taps az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (Szabad György) : Szólásra következik Dragon Pál, a független kisgazdaképviselőcsoport vez érszónoka. Felszólaló: Dragon Pál a független kisgazdaképviselőcsoport nevében DRAGON PÁL (FKgP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azok a változások, amelyek hazánk társadalmi és gazdasági életében lejátszódtak, az é let csaknem minden területét érintik. Így a munka- és az egészségvédelem, a biztonságtechnika, a környezetvédelem problémái is új módon jelentkeznek. Ma számos tényező, például az új technológiák bevezetése, az Európához való csatlakozás, a privatizáció, g yors változásokhoz vezet. Ezért különösen fontos az eddig elért biztonsági szintnek a fenntartása, sőt lehetőleg a növelése is. A biztonság kérdéseit érintő munka a hagyományos üzemi biztonságtechnika, a munkabiztonság, a munkahelyi egészségvédelem, valami nt a közlekedésbiztonság kérdéseinek egységes kezelését igényli. E törvény jogilag eleget tesz a munkavédelem szabályozási kérdéseinek, azonban éppen azért, mert a komplex kérdésekből kiragadja a munkavédelmet, nem tehet eleget új módon jelentkező és a tel jes szemlélet átalakítását jelentő igényeknek. Már több éve folyt és folyik a kísérlet - a társadalmi,