Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 4. kedd a tavaszi ülésszak 27. napja - A munkavédelemről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - MÁDAI PÉTER, a Szabad Demokraták Szövetségének vezérszónoka:
2036 Rátérve most már a lényegre, tisztelt munkatársaim, vagy ha úgy tetszik: társaim ebben a munkában; 9481es számú a beterjesztés száma, ebben benne van a 48. S zeretném elöljáróban leszögezni, csak akkor járunk el helyesen, ha ebből a 48ból, tehát az eddig kivívott jogokból nem engedünk. A másik: némi aggályom van a címmel. S én ugyan nem szeretem, ha fölöslegesen rengeteg módosító javaslat nehezíti egy törvény elfogadását, mégis azt gondolom: talán nem ártana nemes versengésre hívni egymást, olyan címet találni, amely a tartalmat pontosan fedi. "Kényszer volt egykor a munka, ma hősi tett" - hát énekelni nem fogok, ne tessenek megijedni. "A munka nálunk becsület és dicsőség dolga", "Legfőbb érték az ember". E hatásos megfogalmazások az elmúlt évtizedekre utalnak. Tudjuk, hogy mint annyi mindenben, a munkavédelem területén sem járt kézen fogva a propaganda és a gyakorlat. Nem véletlen, a józan munkáshumor már akkor úgy mondta, hogy "Legfőbb érték az ember, amíg dolgozni tud". Hatásos kampányok, munkavédelmi brosúrák, rendszeres oktatások, statisztikai bűvészkedés, vezetők prémiumfeltételei között jó és javuló baleseti mutatók, korszerű tudományos és technikai eredmé nyek elégtelensége a gyakorlatban, a környezetvédelem elhanyagolása, elhallgatott sérülések, meg nem nyerhető munkavédelmi perek a tulajdonnal, tehát az állammal szemben - kis ízelítő a múlt belső ellentmondásaiból. Ez a múlt. Napjainkban Magyarországon vi lágosan látni, a legfőbb érték követhető és kötelezően követendő mellé jött egy másik is, sajnos, hogy nagyon fontos érték lett a munkahely. Nehezen feloldható az ország gazdasági helyzetéből adódó feszültség. Szeretném azonban leszögezni - és örömmel tapa sztalom a törvénytervezetben , hogy semmilyen gazdasági pangás, válsághelyzet nem ad felmentést a munkát vállaló dolgozó ember egészségének védelme alól. (11.00) Nagyon fontos leszögeznünk, ez irányban nem tehetünk hátralépést. Illéssy képviselőtársam ugy anazt a passzusát idézte az Alkotmánynak, amit én szerettem volna, hogy jogunk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Teljesen egyetértek. Ez kell, hogy a törvény alapszemlélete legyen. Ezek után rátérve a törvényre, elöljáróban szeret ném leszögezni, elmondani az általános érvényű mondatot, hogy általános vitára alkalmasnak érzem. Azt gondolom azonban, hogy számos fontos, lényegre törő módosítás teheti ezt a törvényt olyanná, hogy el is tudjuk fogadni. Szeretnék két piros pontot adni a Kormánynak, a beterjesztő miniszter úrnak. Szerencsés és kívánatos, és e törvénytervezetben megjelenik az az egészséges gyakorlat, hogy egyeztetni azokkal, akik érdekében a törvényt hozzuk. Azt gondolom, és úgy látom, hogy az elmúlt közel egyéves érdemi eg yeztető vita javította a minőségét a tervezetnek. A második - mondjuk inkább rózsaszín pont: általában a tervezet igazodik a nemzetközi egyezményekhez, ajánlásokhoz, de nem mindenben. Elmondanám az aggályaim. Egyik legkomolyabb aggályunk, hogy a párhuzamos társadalombiztosítási törvénymódosítással, egészségügyi törvénnyel mintha nem lenne szinkronban. Nekem úgy tűnik a törvénytervezet vizsgálatakor, hogy a munkaügyi és a népjóléti tárca minthogyha nem kézen fogva dolgozna ebben a nagyon fontos ügyben. Példa ként: 58. § 4. pont. Egyeztetés nélkül a népjóléti miniszterre bízza a foglalkoztatásra, az egészségügyi szolgálat felszerelésére és továbbképzésére vonatkozó részletes szabályokat. Ezt nem tartjuk szerencsésnek. Félelmem - és ebben megerősített a Magyar M érnöki Kamara álláspontja is, s ezért kérem, gondoljuk végig, rögzítsük a törvényben , hogy a magyar műszaki felsőoktatásban a munkavédelem témája kötelező legyen, mert hisz a fiatal műszakiak csak választhatják, de nem kell választaniuk, a gyakorlatban n em biztos, hogy a korszerű tudomány és technológia eszközeit alkalmazni tudják. A munkavédelmi alapkutatás mint kutatás - természetesen egyetlen kutatás sem, így ez sem olcsó - elhanyagolása azonban nagyon nagy hiba. A tervezetben erre utalást nem látok, a zárópasszusok
