Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 4. kedd a tavaszi ülésszak 27. napja - A munkavédelemről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - ILLÉSSY ISTVÁN, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjának vezérszónoka:
2034 méretviszonyokra készült, melyek azóta gyökeresen megváltoztak. A gazdálkodók száma megtöbbszöröződött, az egységek átlagmérete csökkent, a tulajdonviszonyok átalakulnak. Harmadszor: a jelenlegi munkavédelmi jogszabályrendszer olyan dzsungel, amelyet nem lehet rendbe tenni, hanem új alapokról újra kell építeni. Negyedszer: a szabályozási bizonytalanság miatt a munkaadók egy része eltekintett a munkavédelmi szakemberek akár eseti alkalmazásától is a rosszul értelmezett takarékosságra történő hivatkozással. Ennek eredményeként a munkabiztonság körülményei jelentősen romlottak, a dolgozókat fenyegető veszély növeke dett. Ötödször: az ILOegyezmények ratifikálása és az Európai Közösséghez való csatlakozás megköveteli a magyar jog harmonizációját az említett joganyaggal. Melyek a legfontosabb újdonságai a törvényjavaslatnak, a teljesség igénye nélkül? Mindenképpen emlí tést érdemel a törvény tárgyi hatályának kiterjesztése, tehát egyaránt vonatkozik a szervezetten munkát végzőkre, a munkavégzés hatókörében tartózkodó külső személyekre és a szolgáltatást igénybe vevőkre egyaránt. Munkabalesetnek csak az tekinthető, aminek megelőzése érdekében a munkáltató hatékonyan felléphet. Nem tartozik e körbe a lakás és a munkahely közötti közlekedési baleset, kivéve, ha a munkáltató járművén történt. A sérült dolgozónak járó társadalombiztosítási ellátások köre viszont változatlan ma rad, így a dolgozók nem kerülnek hátrányosabb helyzetbe. (10.50) A munkaeszközök általános tulajdonságait a törvényjavaslat nem választja külön munkavédelmi alkalmasságuktól, hanem azt termékbiztonságként egységesen kezeli. Az általános minősítéstanúsítási rendszeren túl a munkaeszközök szűk körénél követel meg vizsgálóintézet által kiállított megfelelőségi tanúsítást. A törvény a munkabiztonság és a foglalkoztatásegészségügy tekintetében célokat fogalmaz meg, és a munkáltatóra bízza, hogy milyen módon elé gíti ki az üzembe helyezéskor előírt és megvalósított biztonsági szintet. A javaslat a biztonságos munkavégzés körülményeinek megvalósításához a munkáltatók részére meghatározott időtartamú munkavédelmi szaktevékenység igénybevételét írja elő. Ez történhet munkaviszony keretében vagy vállalkozói szolgáltatásokkal. Új jogosítványként a bírságolás intézményét vezeti be. A bírság kiszabásának alapjául szolgáló általános tényállás megvalósításához két feltétel szükséges. A munkavédelmi követelmények teljesítésé nek elmulasztása, a munkavállalók élete, testi épsége vagy egészségének súlyos veszélyeztetése. A bírság felső határa hárommillió forint. A nemdohányzók védelmében a magyar jogszabályok közül elsőként deklarálja a szükséges dohányzóhelyek kijelölését. A ne mzetközi gyakorlatban bevált és hagyományosan működő tripartit jellegű országos érdekegyeztetés intézményesített hazai formájaként megerősíti az Érdekegyeztető Tanács keretében működő munkavédelmi bizottságot. A javaslat a más jogszabályokban biztosított é rdekkifejezési formáktól és szakszervezeti lehetőségektől független, a munkavállalóknak jogot ad a munkavédelemmel összefüggő érdekképviseletre. A választott képviselőt tételes jogokkal ruházza fel, a belépési, tájékozódási, döntéselőkészítési jogoktól ke zdve a véleménynyilvánítási, kezdeményezési, egyetértési jogon keresztül végső soron az állam közhatalmának behívásáig. Bizonyos esetben kollektív munkaügyi vita is kezdeményezhető. A javaslat a képviseleti jog gyakorlásához szükséges működési feltételeket is biztosítja. A munkavédelmi képviselő védelmét a szakszervezeti tisztségviselő védelmére vonatkozó munkajogi szabály, valamint a jogsérelemre konstruált új szabálysértési tényállás hivatott biztosítani. A javaslat meghatározza azokat az alapvető kötelez ettségeket, amelyek betartását, illetve megvalósítását a munkavállaló a munkáltatótól megkövetelheti.
