Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 4. kedd a tavaszi ülésszak 27. napja - A munkavédelemről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - ILLÉSSY ISTVÁN, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjának vezérszónoka:
2033 bizottságban elhangzott technológiai munkafolyamat helyz etével és a munkavédelmi bizottság helyzetével. A törvényjavaslat nem tartja fontosnak azt, hogy a technológiai munkafolyamatokban a megelőző intézkedések kerüljenek előtérbe. Mi a számviteli és a pénzügyi munkaterületen - amelyik az én szakmai területem - úgy szoktuk ezt megfogalmazni, hogy a munkafolyamatba épített ellenőrzés a legfontosabb, nem pedig egy utólagos ellenőrzés. Ezt ebben a vonatkozásban úgy tudja a környezetvédelmi bizottság érzékelni, hogy a technológiai munkafolyamatba be kell építeni azo kat az ellenőrzési lehetőségeket, azokat a betartandó feladatokat, amelyekkel biztosítani lehet az ember egészségvédelmének a biztosítását. Fontosabbnak tartja a bizottság a munkafolyamatba épített biztonságot, mint egy utólagos ellenőrzést, azért, mert a veszélyforrásokat pontosan ezzel lehet kiküszöbölni. Tudjuk nagyon jól, hogy a nehéz gazdasági örökségünk mellett - ami az országban jelenleg érzékelhető - ez a feladat, ez a munkavédelem is egy nehéz örökölt helyzetet teremt, mert ma is, jelenleg is nagyo n sok olyan iparengedélyt adnak ki az országban, hogy nincsenek biztosítva azok az előfeltételek, amelyekkel a biztonságos egészségvédelmet lehet szolgálni. Márpedig akkor lehet hatékonyan biztosítani az egészségvédelmet, ha a feltételeket az iparengedélye k kiadásakor már biztosítják. Éppen ebből következően a második fontos része a törvényjavaslatnak a munkavédelmi bizottságnak a helyzete. Nem tartjuk elfogadhatónak csak azt a megoldást, hogy a munkavédelmi bizottság utólag ellenőrizze, hogy a veszélyeztet ett környezet milyen mértékben van veszélyeztetve. Fontosnak tartjuk, hogy a munkavédelmi bizottság a veszélyforrások feltárásával is foglalkozik, és jogszabályi rendelkezésekkel próbálja megakadályozni, hogy a veszélyeztetettség ne forduljon elő. Miután t öbb millió embert érintenek a veszélyeztetett források, ezért a környezetvédelmi bizottság úgy foglalt állást, hogy módosító indítványokkal kívánja hatékonyabbá tenni a törvényjavaslatot, hogy a dolgozóknak a kiszolgáltatott helyzete megszüntethető legyen. Így a bizottság alkalmasnak tartja a vitára a munkavédelmi törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Soron következnek az egyes képviselőcsoportok vezérszónokai. Elsőké nt megadom a szót Illéssy Istvánnak, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja vezérszónokának. Felszólaló: Illéssy István az MDFképviselőcsoport nevében ILLÉSSY ISTVÁN, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjának vezérszónoka: Tisztelt Elnök Úr! Tis ztelt Képviselőtársaim! Nagy örömünkre szolgál, hogy a munkavédelemről szóló törvényjavaslat a tisztelt Ház napirendjére vétetett, és bízunk abban, hogy rövid, szakszerű tárgyalás után törvénnyé válik. Bár hatókörét tekintve a törvény közvetlenül vagy közv etve az egész magyar társadalmat érinti, éles politikai konfliktusra nem számítunk, mert az előkészítés a munkavállalók és a munkáltatók konszenzusa jegyében zajlott. Külön szeretném kiemelni azt a tényt, hogy a Kormány benyújtotta az ILO, a Nemzetközi Mun kaügyi Szervezet egyezményei ratifikálására vonatkozó országgyűlési határozati javaslatokat. A törvényjavaslattal kapcsolatban az MDFfrakció álláspontját három kérdés köré csoportosítom. Először a törvényjavaslat fontosságára és indokoltságára utalok, más odszor az előző szisztémához viszonyított legfontosabb eltéréseket emelem ki, végül azokat a problémákat érintem, amelyek módosításán gondolkozunk, illetve amelyek megoldását nem tartjuk kielégítőnek. Miért van szükség most a munkavédelem törvényi szabályo zására? Miniszter úr nagyrészt elmondta ennek indokait; csak röviden, mintegy megismétlésképpen. Először: az Alkotmány biztosítja az egészséghez, illetve a testilelki egészséghez való jogot, tehát ez a jogszabályozás mindenképpen törvényi szabályozást kív án. Másodszor: a hatályos szabályozás, amely egy 1979es, többször módosított minisztertanácsi rendeleten alapul, az akkori tulajdoni, szervezeti és
