Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 4. kedd a tavaszi ülésszak 27. napja - A munkavédelemről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter:
2030 Már a száz évvel ezelőtti törvény a munkáltató kötelességévé tette az előírt követelmények teljesítését. Ezt az elvet követi a javaslat is, mert azé lehet csak a felelősség, akié a tevékenység haszna és eredménye, tőle kérheti számon a mun kavállaló és ellenőrzéskor a hatóság. A munkáltató azonban maga dönti el, hogy a törvényben, valamint a kapcsolódó jogszabályokban kötelességként előírt célt miként teljesíti. Neki kell mérlegelnie, hogy milyen megoldással előzheti meg a károsodásokat, a k onkrét körülményekre tekintettel mit tart célravezetőnek. A javaslat a választási szabadság biztosításával megteremti az önállóságnak azt a feltételét, amely meg kell, hogy illesse a munkáltatót, hogy valóban felelősségteljes magatartást várhassunk el tőle . Mindez egyúttal egyszerűsíti is a szabályozást, mert a szükségtelen adminisztratív kívánalmak elmaradnak. Úgy is mondhatjuk, hogy a javaslat eredményszemléletű partnernek tekinti a munkáltatót. (10.30) A munkáltató felelősségének hangsúlyozása mellett se m feledkezhetünk el a munkavállalóról, a munkaügyi kapcsolatok másik szereplőjéről. A garanciák az ő érdekeit védik, de természetesen jogai mellett kötelességei is vannak, amelyek teljesítését a munkáltató nemcsak megkövetelheti, de saját érdekében meg is kell követelnie. A balesetek és egészségkárosodások megelőzése érdekében együtt kell működnie a két félnek. A felelősség kölcsönös, noha nem egyenlő mértékű. Csak a megfelelően informált munkavállalótól várhatja el a munkáltató az előírások megtartását, am i a zavartalan és károsodás nélküli működés feltétele, vagyis végső soron munkáltatói érdek is. A munkáltatók és munkavállalók együttműködésének, minden látszat ellenére valóban közös érdekének nem csupán a rendelkezések végrehajtásában van szerepe, hanem maguknak a rendelkezéseknek a megalkotásában is. A javaslat ennek megfelelően - és a már kialakult gyakorlatot továbbfejlesztve - előírja a szociális partnerek véleményének kikérését a szabályozásban, legyen annak tárgya valamilyen követelmény meghatározás a, az állami irányítás és ellenőrzés vagy éppen a munkakörnyezetre vonatkozó országos program kialakítása. A tisztelt Ház előtt lévő javaslat elkészülte jó példa erre, hiszen a rendelkezések mindegyikét munkáltatók és munkavállalók érdekképviseletei nem cs upán véleményezték, hanem a végső változat kialakításában tevékenyen, alakítóan részt vettek. A jó együttműködésnek köszönhetően konszenzus jött létre, ami az érdekegyeztetés vitathatatlan eredménye. Vélhetően a felhatalmazás alapján kiadandó végrehajtási szabályok megalkotását és majdani alkalmazását is megkönnyíti a szociális partnerekkel kialakult egyetértés. Minden törvényjavaslattal kapcsolatban óhatatlanul felmerül, tartalmában miként veszi figyelembe más országok hasonló megoldásait, illetőleg megfel ele hazánk nemzetközi kötelezettségvállalásainak és várható jövőbeni elkötelezettségeinek. A munkavédelem területén ebből a szempontból a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet tagországai között létrejött egyezményeknek és az Európai Közösség munkavédelmi szabál yainak kitüntetett jelentősége van. A javaslat elkészítésénél messzemenően figyelembe vettük azokat az egyezményeket, amelyekhez már eddig csatlakoztunk, de azokat is, amelyeket feltehetően a jövőben fogunk ratifikálni. Ez bizonyos rendelkezések szó szerin ti átvételében is megmutatkozik, más esetekben az egyezés tartalmi. Talán ismert, hogy az európai szabályozás egységesítésében az egyik legjobban előrehaladott terület az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek meghatározása, a Közösség országa i jogrendszerének harmonizációja. E tekintetben a javaslat elkészítésénél arra törekedtünk, hogy ha ma még nem is lehet ezeket a rendelkezéseket bevezetni, ezzel ellentétes, a magyar jogrendszer későbbi harmonizációját akadályozó előírások ne kerüljenek be a javaslatba. A nemzetgazdaság teherbíró képességét figyelembe véve azonban számos tartalmi átvétel történt. Törekvéseink helyességét igazolja, hogy előzetesen kikértük a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, valamint egy közösségi tagország szakértőinek vélemé nyét is. Mindkét helyről megerősítést kaptunk a törvénytervezetet illetően.
