Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 4. kedd a tavaszi ülésszak 27. napja - A munkavédelemről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter:
2029 A szabályozás azonban mindaddig féloldalas marad a munkafeltételeket illetően, amíg e kérdéseket megfelelő szintű és az említett törvényekhez igazodó jogszabály nem rendezi. A jogalkotásról szóló törvény értelmében ez csak törvé ny lehet, mert a munkavédelem alapvető szabályainak megalkotása törvényhozási tárgy. A javaslat elfogadásával ennek a kívánalomnak eleget téve, megvalósulhat a teljes körű szabályozás. Az újraszabályozás indoka azonban a törvényi szintre emelés látszólag f ormai okához képest lényegesen fontosabb, a hatályos rendelkezések és megváltozott körülmények ellentétével, az ellentét feloldásának elodázhatatlan szükségességével magyarázható. A munkavédelem jelenleg hatályos, alapvető rendelkezéseit a 47/1979. MT rend elet tartalmazza, tükrözve ma is - a többszöri módosítás ellenére - a megalkotásakori viszonyokat. Az iparban és a szolgáltatásoknál szinte kizárólagos volt az állami tulajdon, a mezőgazdaságban a szövetkezeti tulajdon, a nemzetgazdaság minden területén a nagy szervezetek domináltak az ehhez igazodó belső felépítéssel együtt. Külön bizonyítást nem igényel az azóta bekövetkezett gazdasági változás, amelynek eredményeként a foglalkoztatási gondok ellenére a munkáltatók száma megsokszorozódott, miközben az egy es egységek nagysága össze sem hasonlítható a korábbiakéval. A munkavédelmi szabályok alkalmazása egyre nehezebbé, egyes esetekben szinte lehetetlenné vált, az ellentmondás csak a terület újraszabályozásával oldható fel. A nagyobb termelőegységekre szabott eredeti rendelkezések módosításával és a kisebbek külön kezelésével megbomlott a szabályozás, helyesebben a követelmények egysége, amely ellentmond a szektorsemlegesség, az azonos versenyhelyzet kívánalmainak is. Az említett módosítások, hozzáigazítások m iatt a szabályanyag mára rendkívül felduzzadt, és ebből következően nehezen áttekinthetővé vált. Mindez nehezíti az önkéntes jogkövetést és nem használ a jogbiztonságnak sem. A munkavédelmi szabályokat nem érintette a három évvel ezelőtti széles körű dereg uláció, így egy ma induló vállalkozó szinte megoldhatatlan feladat elé kerül, ha tudni akarja, miként járhat el szabályosan. A hatályos szabályok az állandó módosítások ellenére tükrözik azt a korábbi jogalkotói szándékot is, hogy nem csupán a kötelezettsé g meghatározása a fontos, hanem a teljesítés mikéntjét is elő kell írni, akár szükséges, akár nem. A javaslat kidolgozásakor ezeket az ellentmondásokat akartuk megszüntetni és a munkát végzők biztonsága, egészségének megóvása érdekében olyan szabályokat al kotni, amelyek kellő garanciát jelentenek a károsodások megelőzésére, figyelembe véve a nemzetgazdaság megváltozott helyzetét is. A törvényjavaslatban szereplő és alapvetően a munkáltatókat terhelő követelmények garanciális jelentőségűek két szempontból is . Először is a munkáltató számára kalkulálhatóvá teszik tevékenységének várható költségeit, másrészt pedig kielégítésük védi a munkavállalókat, bizonyos esetben a munkavégzéssel kapcsolatba kerülőket is. Ez az egységes követelményszint minimális követelmén yszintként is felfogható, amelynek teljesítése mindenkire kötelező, de ennél szigorúbb előírásokat is megállapíthat magának a munkáltató vagy ilyenben megállapodhat. Az egységes követelményszint meghatározásával a szabályozás áttekinthetőbbé válik, a kötel ezettségek önkéntes teljesítése nemcsak könnyebb lesz, de jobban el is várható. E javaslat számos, jelenleg hatályos rendelkezést szükségtelenné tesz, ezáltal a joggal kifogásolt és gyakran átfedő rendelkezések hatálytalaníthatók. Rá kell azonban mutatnom, hogy a törvény elfogadása esetén is szükség lesz olyan rendelkezésekre, amelyek valamely, a törvényben csak általánosan előírható kívánalmat részleteznek. Ez a munkavédelem olyan sajátossága, amely nem szüntethető meg, de a jelenlegi szabálydömping lényeg esen szűkíthető.
