Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 4. kedd a tavaszi ülésszak 27. napja - A munkavédelemről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter:
2028 ezt követi az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának újra megnyitása és lezárása. Délután a szokott időben az interpellációk és kérdések előterjes ztésére kerülhet sor; majd a Magyar Köztársaság és Ukrajna között a jószomszédság és az együttműködés alapjairól szóló, 1991. december 6án aláírt szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat, illetve a Magyar Köztársaság és a Spanyol Királyság között 1992. február 6án aláírt barátsági és együttműködési szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat vitájára és határozathozatalára kerül sor; ezután az állam vállalkozói vagyonára vonatkozó törvényekkel összefüggő jogs zabályok módosításával foglalkozó 1992. évi LV. törvény módosításáról szóló javaslat, a települések egészségesivóvízellátását elősegítő 199394. évi kormányprogrammal foglalkozó határozati javaslat határozathozatala következik; ezt követően személyi javas latokról dönt az Országgyűlés. Végül a munkavédelemről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatásával fejezzük be ülésnapunk munkáját. Tájékoztatom az Országgyűlést, hogy a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosí tásáról rendelkező törvényjavaslatok határozathozatalára várhatóan későbbi időpontban kerül csak sor, mivel a mezőgazdasági bizottság további egyeztetéseket tart szükségesnek. A munkavédelemről szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (Szabad György) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik tehát a munkavédelemről szóló törvényjavaslat általános vitája. Az előterjesztést 9481es számon kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót Kiss Gyula munkaügyi miniszter úrnak, a napirendi pont előadójának. Dr. Kiss Gyula munkaügyi miniszter, a napirendi pont előadója KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ez év decemberében lesz száz éve, hogy kihirdették az 1893. évi XXVIII. törvényt, amely hazánkban először határozta meg részletesen a mun kahelyekre vonatkozó általános biztonsági követelményeket, amelyek megvalósításáért akkori szóhasználattal a gyárost, mai szóhasználattal a munkáltatót tették felelőssé. A törvény rendelkezéseinek megtartását az országban kezdetben 19 iparfelügyelő ellenőr izte, mert már akkor fontosnak tartották az állam szerepét a munkahelyi biztonsággal kapcsolatban. A törvény időtálló alkotásnak bizonyult, hiszen több módosítással még az 50es évek elején is hatályban volt. A tisztelt Ház elé most ismét egy munkavédelemm el foglalkozó törvényjavaslat került, amelyről csak remélni tudjuk, szeretnénk, hogy hasonlóan múlt századi elődjéhez, kiállja majd az idők próbáját. Az elmúlt évben a munka világára vonatkozóan több fontos törvényt fogadott el a tisztelt Ház. Szabad legye n csak a különböző munkavégzéseket szabályozó, három legfontosabb törvényre utalnom itt: az úgynevezett versenyszférában alkalmazandó Munka Törvénykönyvére, a költségvetési szervekre vonatkozó közalkalmazotti törvényre és a közigazgatásban dolgozók jogállá sát szabályozó köztisztviselői törvényre. Mindhárom törvény szándékosan nem tartalmazott részletes rendelkezéseket a munkavégzés biztonságára, a munkavégző személy egészségének megvédésére, mert már akkor folytak a munkavédelmi törvény kodifikációs munkái.
