Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 3. hétfő a tavaszi ülésszak 26. napja - A bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - LUKÁCS TAMÁS, DR. a Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónoka:
2005 Viszont ez az előbb említett miniszteri rendelet közel 30 pontban határozza meg azokat a szempontokat, amelyeket figyelembe véve lehe t a bíró tevékenységét háromévenként értékelni. Azt hiszem, azt diktálná az egészséges jogérzék, hogy ilyen jellegű rendelkezéseknek a törvényben lenne a helyük, hiszen ezek akarvaakaratlanul orientálják a bírók tevékenységét, és természetesen ez már a fü ggetlenség és a bíró individuális szabadsága körében is felvethető probléma. Kétségtelen azonban, hogy a javaslat több kézzelfogható és a bírák és bírósági dolgozók számára könnyen belátható előnyt fogalmaz meg a szabadság meghatározásával, a jubileumi jut alom meghatározásával, a ruházati költségtérítésre vonatkozó miniszteri rendeletalkotási jog szabályozásával. Ezek tehát könynyen kézzelfogható előnyök a bírák és a bírósági dolgozók számára. Azonban arra a kérdésre, hogy a javaslat miként járul hozzá a bí róságok jogállami működéséhez és esetlegesen egy átfogó szabályozás kialakításához, erre a javaslatból nem kapunk választ. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Úgy látom, hogy a Fiatal Demokraták Szövetsége nem állít vezérszónok ot… (Derültség.) …, miután nincs képviseltetve. Ezért megadom a szót dr. Lukács Tamás képviselő úrnak, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja vezérszónokának. Felszólaló: Dr. Lukács Tamás a KDNP képviselőcsoport nevében LUKÁCS TAMÁS, DR. a Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónoka: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Úgy gondolom, ha az előterjesztett törvényjavaslatot lehet kritikával illetni és érinteni, akkor nem az alkotmányos magaslatokban kell kezdeni a kritikát, hanem azzal kell kezdeni , hogy a Parlament felelőssége a jelen előterjesztett törvényjavaslattal szemben azért áll meg, mert nem 1992. július 1jén hoztuk meg a beterjesztett törvényt. Bár a Kormány igyekezett ezt időben beterjeszteni, hogy a Munka Törvénykönyve hatálybaléptetésé nek időpontjában és a köztisztviselőkről szóló törvény hatálybalépésének időpontjában ez a speciális jogviszony, azaz a bírák jogviszonya rendezve legyen. Egyet nem értve Vastagh Pál képviselőtársammal, önmagában az a kérdés, hogy a bíróságokról szóló törv ényben nyernek elhelyezést ezek az intézmények, kiemeli a jogrendben az egész bírói munkaviszony körét, és megadja a kellő súlyát és kellő biztosítékát annak, hogy a jogállamnak az egyik biztosítéka, a bírák függetlensége és külön kiemelése, külön szabályo zása az alkotmányos keretek között megfelelően történhessen. Ezt a törvényt nagyon régóta várták a gyakorlatban, a gyakorlatban dolgozó bírák azért, mert rengeteg anomália, rengeteg visszásság volt található a kérdés rendezetlensége folytán. Kérdés, hogy a törvény ezeket az anomáliákat, ezeket a visszásságokat mindenben megoldjae. Úgy gondolom, hogy alapvetően a gyakorlati problémák jó részét megoldja, a megoldás milyenségével természetesen lehet vitatkozni. (17.50) Ha a jogrend egészét tekintem, akkor had d hívjam fel a figyelmet egy kérdésre, amelyet jelenleg az Alkotmánybíróság is vizsgál: az összeférhetetlenségi szabályok jelen törvényben beterjesztett szabályozása, a Pp. szabályozása és a büntetőeljárásjog szabályozása nincs összhangban. Most nem kíván om kifejteni a véleményemet, esetleg módosító indítvánnyal, vagy a részletes vitában kívánok erre kitérni, hogy az összhang miként teremthető meg, és melyik megoldást tartom olyannak, elfogadhatónak, amely ezt a kérdést általánosan, a jogrend szempontjából rendezi, hiszen - hogy csak egy kérdéskört emeljek ki , ha a volt házastárs kérdéskörét tekintem, akkor megállapítható, hogy ma jogi képviselőként a megyei bíróságon a volt házastárs nem járhat el polgári peres ügyekben, ugyanakkor büntetőügyekben kirend elhető, és lehet a megyei bíróság bírája is. Nyilvánvaló, hogy a jogrend egésze nem hagyhat maga mögött ilyen ellentmondásokat. Ennek a kérdésnek egységes szemlélettel egységes rendezésére van szükség.
