Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 3. hétfő a tavaszi ülésszak 26. napja - A bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: - ELNÖK (Szabad György): - HACK PÉTER, DR. (SZDSZ)
1995 Ez a 9. §, ez a 9. szakasz egy piramist rajzol fel. Ennek a piramisnak a csúcsán az igazságügyminiszter helyezkedik el, aki munkáltatói jogokat gyakorol a megyei bíróságok e lnökei fölött, amely megyei bírósági elnökök munkáltatói jogokat gyakorolnak a helyi bírósági elnökök fölött, akik gyakorolják a munkáltatói jogokat a beosztott bírák fölött. Ez a kérdés egy technikai normába bújtatva egy új irányítási rendet hoz létre, és tisztelt képviselőtársaim közül néhányan emlékezhetnek arra a vitára, amely a kinevezési törvény kapcsán közöttünk, az SZDSZ és a kormánypártok között zajlott, és amely vitában Kutrucz Katalin akkor - szó szerint idézem - azt mondta, hogy nem érti, hogy a z ellenzék miért akadékoskodik az igazságügyminiszteri jogkörök körül, amikor ezek a jogkörök pusztán a postás jogkörét biztosítják az igazságügyminiszternek, a postás jogait gyakorolja az igazságügyminiszter a bírák vonatkozásában. Nos, tisztelt képvis előtársaim, mondanám Kutrucz Katalinnak, de mondom azoknak, akik emlékeznek ezekre a szavakra: én nagyon kevés olyan embert ismerek Magyarországon és a Parlament képviselői között is, akikkel szemben a munkáltatói jogokat a postás gyakorolná. Nem is lenne helyes, ha általában a magyar munkavállalók fölött a munkáltatói jogokat a postás gyakorolná. Nyilvánvaló, hogy ebben az esetben is erős költői túlzásról volt szó, amikor az igazságügyminisztert a postás szerepére kárhoztatta volna Kutrucz Katalin, mint a hogy ez a mostani jogszabály is mutatja, hogy nem erről volt szó, már akkor sem erről volt szó, és én ezt óriási problémának tartom, hogy anélkül, hogy ezt az egész problémarendszert végigtekintenénk és megnéznénk, hogy milyen irányítási modellek lehetsége sek egyáltalán, és ezek közül az irányítási modellek közül miért választjuk azt, amit választunk, ez milyen előnyökkel és milyen hátrányokkal jár, anélkül, hogy ezt a vitát lefolytatnánk, mintegy technikai normák keretében évtizedekre, vagy legalábbis erre az évtizedre mindenképpen rögzítünk egy egészségtelen, rossz struktúrát. Egy olyan struktúrát, amely - és itt megint miniszter úrra szeretnék hivatkozni, aki az ügyészség vonatkozásában rendszeresen a régi rendszerre hivatkozik, tisztelt miniszter úr, ez az irányítási struktúra, amit ön javasol - a kommunista irányítási struktúra. (16.40) Ezt a kommunisták vezették be, itt Magyarországon, és ezt a struktúrát a kommunisták élvezték, szerették volna megtartani - ön is meg szeretné ezt tartani. Ettő l persze - szeretném miniszter úr figyelmét felhívni - még lehetne jó is, mint ahogy ön az ügyészségnél szokott erre hivatkozni. Szerintünk nem jó, és szeretném újra felidézni azt, amit az SZDSZ annak idején is elmondott a bíróság irányítása kérdésében: ak kor is elmondtuk, hogy a bíróságok fölötti kontrollt nem láthatja el a kormányzat. Nem láthatja el a személyi döntési jogokat. Ezekből a döntési jogokból azóta is problémák származtak, és változatlanul azt tartjuk, hogy függetlenül attól, hogy itt és most ki az igazságügyminiszter, vagy ki lesz a következő igazságügyminiszter, helytelen, hogy az igazságügyminiszternek ilyen lényegre ható jogkörei legyenek, mint a kinevezési jogok vagy az adott esetben a munkáltatói jogok. Ezeket a jogosítványokat nem a k ormányzat embereinek kellene ellátni - még egyszer mondom, hogy függetlenül a személyektől , hanem egy olyan testületet kellene létrehozni, amely létezik a nyugateurópai rendszerekben, és jó lenne, ha a nyugateurópai összehasonlítás minden vonatkozásban helyt állana - nemcsak akkor, amikor a pillanatnyi érdekünk ezt diktálja. Létezik az országos igazságügyi tanács vagy igazságszolgáltatási tanács - az elnevezésnek nincsen lényeges különbsége. A lényeg az, hogy ez egy olyan tanács, amely több tagból áll, alapvetően a bírói önkormányzatok által létrehozott, de ebben a tanácsban képviseltethetné magát - mint ahogy annak idején elmondtuk, 1991 októberében , képviseltethetné magát az ügyészi kar, az ügyvédség, képviseltethetnék magukat a tudományegyetemek, ké pviseltethetné magát természetesen a Kormány, ennek a tanácsnak az alelnöke a mindenkori igazságügyminiszter lehetne, elnöke pedig - a döntéstől függően - a köztársasági elnök lehetne vagy a Legfelsőbb Bíróság elnöke - tehát olyan személyek, akik egyegy szavazattal rendelkeznek ebben a testületben.
