Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. május 3. hétfő a tavaszi ülésszak 26. napja - A bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: - ELNÖK (Szabad György): - HACK PÉTER, DR. (SZDSZ)
1994 A 80as évek második felében meglehetősen progresszív reformjavaslat ok születtek, az akkori igazságügyi tárca a nemzetközi tapasztalatokat, a korszerű nyugati nemzetközi tapasztalatokat is figyelembe vevő reformelképzeléseket dolgozott ki, amely elképzelések érintették az igazságszolgáltatás szervezetének egészét. Az új Or szággyűlés megalakulása után joggal várhatta mindenki azt, hogy a hatalmi ágak elválasztását valló új, korszerű polgári Alkotmányunk elveit követő döntéshozatali sorozatnak a tanúi lehetünk. Arra számítottunk, hogy már 1990ben átfogó reformok jelennek meg az igazságszolgáltatás sok területén. Ezt azért említem meg - az akkori egyetértést , mert mostanában miniszter úr is és a Kormányának más tagjai is hivatkoznak arra, hogy az egykori ellenzéki pártok, a kommunista rendszer ellen fellépő politikai erők eg yetértettek az igazságszolgáltatás reformjának olyan elemeiben is, mint az ügyészségek - amit a miniszter úr is az előbb említett - Kormány alá rendelése. Mostanában, amikor úgy látszik, hogy ez az egyetértés nem áll fenn ugyanolyan értelemben, mint '90 el ején fennállt, ki kell térnünk arra, hogy milyen okai vannak annak, hogy az ellenzéki pártok közül például a Szabad Demokraták Szövetsége sem támogatja azokat az elképzeléseket, amelyeket dr. Balsai István igazságügyminiszter elénk tárt. Más tekintetben k onkrétan utalok az ügyészség Kormány alá rendelésére. Ennek az egyik és legfontosabb oka éppen azt a kérdést érinti, amiről ma tárgyalunk: ez az igazságszolgáltatás szervezetének kérdése. Azért vagyok kénytelen ma erről az átfogó kérdésről beszélni - ami t ermészetesen egy általános vitában megengedhető , mert az elmúlt három évben igazából nem volt módunk arra, hogy erről az átfogó reformelképzelésről, illetőleg az akkor megszületett reformelképzelések következményeiről itt, ezen falak között szót váltsunk . Hiszen, ugyan kétségtelenül elismerésre méltóan a jelenlegi kormányzat tett bizonyos erőfeszítéseket az igazságszolgáltatás korszerűbbé tétele érdekében, kétségtelenül elismerésre méltóan a jelenlegi kormányzat tett némi lépést a bírák és a bírósági dolg ozók fizetésének rendezése ügyében, de az az átfogó reform, amiben szintén egyetértettünk '89'90ben az akkori ellenzéki pártok soraiban, ez az átfogó reform mindmáig várat magára. Az elmúlt három esztendőben az igazságszolgáltatás rendkívül bonyolult és rendkívül összetett problémáiról csak olyan, látszólag technikai normákon keresztül esett szó az Országgyűlés ülésein, amilyen technikai normának tűnik ez a szabályozás is, amit elénk tártak. Akik figyelték a miniszter úr szavait, azt hallották, hogy itt b izonyos technikai változásokra szükség van a bírák kárfelelőssége kapcsán, a bírák javadalmazása, munkabeosztása kapcsán, és más ehhez hasonló technikai kérdésekben. Ugyanakkor nem beszéltünk arról, és nem tisztáztuk, hogy hogyan történjék az igazságszolgá ltatás mint hatalmi ág függetlenségének a megvalósítása, hogyan biztosítható a köztársasági Alkotmány előírása, az, hogy az igazságszolgáltatás, a bíróság a mindenkori végrehajtó hatalomtól függetlenül tevékenykedjék. Ezekben a napokban lesz egy átfogó ért ekezlete a magyar bírói karnak, ami pont ezzel a kérdéssel foglalkozik és ezen elképzelések keretében is megjelenik, hogy a Bírói Egyesület, legalábbis annak a reformbizottsága nem látja maradéktalanul megvalósulónak az igazságszolgáltatás függetlenségét. Ezzel kapcsolatban az elmúlt hetekben, az elmúlt napokban és a sajtóban több nyilatkozat jelent meg, például dr. Solt Pálnak, a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága elnökének szájából, aki szintén kifejtette azt, hogy aggodalmai vannak a bírói szervezet irányításával kapcsolatosan. Azért beszélek erről, mert ennek a mostani törvényjavaslatnak a 9. §a, mint egy trójai falóban a görög, megjelenít egy új rendszert, egy új konstrukciót, ami egy lényegbe ható stratégiai döntése a mostani törvényhozásnak arról , hogy a jövőben hogyan nézzen ki az igazságszolgáltatás irányításának rendszere.
