Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 8. hétfő, a tavaszi ülésszak 3. napja - A magyar energiapolitikáról szóló tájékoztató és országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KÓSA LAJOS, a Fiatal Demokraták Szövetségének vezérszónoka:
198 mondani, hogy a '91es egy főre jutó energiafelhasználással Magyarországon 5500 dollár egy főre jutó GDPt kellett volna előállítani. Ezeket a számokat én azért hozom fel, hogy azt támasszam alá, miszerint óriási lehetőségei vannak Magyarországnak az energiafelhasználás hatékonyságának növelése terén, és ennek kap csán az idefordítható - mert ez természetesen meglehetősen sok beruházást igényel, és költséges dolog - beruházásokkal lehetne eredményeket elérni, és nem feltétlenül az a válasz a gazdasági növekedésre, hogy növelni kell a felhasznált energia mennyiségét. Hasonlóképpen a hatékonyság javulására is, meglehetősen szűk alternatívákat vet fel az anyag. Csak néhányat szeretnék felvetni azok közül, amelyek nem kellő mértékben és súllyal szerepelnek. Ilyen takarékossági lehetőség például a kapcsolt ciklikus erőműv ek üzembe állításában rejlik, vagy a nagyobb hatékonyságú tüzelési technológiák alkalmazásában. Így egyes esetekben 40%ról 85%ra lehet növelni az erőművi hatékonyságokat, természetesen erre nem mindegyik erőmű és nem mindegyik energiaforrás alkalmas, de hát ezeket azért valamelyest részletesebben kellett volna szerepeltetni. Hasonlóképpen az elosztási hálózatok korszerűsítésében is vannak tartalékok. Az energiafelhasználás hatékonysága nagyon sok esetben javítható. Gondoljunk csak arra, hogy korábban itt sok szó esett a távfűtési szolgáltatásról, de a lakossági energiafelhasználásban a fűtési energia 75%kal vesz részt, így például a lakások hőszigetelésének javításával jelentős energiákat lehetne megtakarítani. Hasonlóképpen a kompakt világítóeszközök bev ezetésében is megfelelő tartalékokkal rendelkezünk. A fogyasztási csúcsok levágását célzó különböző eljárások, például a BSMrendszer szintén nyújthat bizonyos lehetőségeket. Én hangsúlyozom, nem az ilyen részletre és mindenre kiterjedő számításokat hiányo lom, de azért úgy gondolom, hogy ezek a kérdések komplex módon, olyan súllyal nem képviseltetik magukat az anyagban, ahogy például a vitában legelőször felszólaló környezetvédelmi tárca államtitkára megemlékezett róla. A harmadik fő tézise az anyagnak a ve zetékes energiafajták részarányának növekedése és a villamosenergiatermelés bővülése. Ez valóban szükséges, és ezzel egyet is ért a FIDESZ ebben a vonatkozásban. Már csak azért is, mert a villamosenergiatermelés bővülése teszi lehetővé azt, hogy az európ ai rendszerekhez csatlakozzunk valamilyen szinten. Hasonlóképpen nagyon fontos kérdés az energiaimport diverzifikálása, és ebben teljes mértékben egyetértünk a Kormánnyal. Azonban itt szeretném megjegyezni, hogy az természetesen összefügg a hazai energiaho rdozótermeléssel, és itt hangsúlyozom, hogy csak addig megengedhető ez a hazai termelés, amíg gazdaságos és környezetvédelmi szempontból is elfogadható a hazai energiahordozók termelése és felhasználása. Végezetül szeretnék kitérni az egyik legfőbb pontjá ra az anyagnak - a 6. ilyen állításra az én felsorolásomban - ez az alaperőmű kérdése. Abból, amit elmondtam eddig, azt gondolom, nyilvánvalóvá válik, hogy egyelőre nem látjuk igazolhatónak az alaperőmű építését kétezres időtávra, sőt úgy tudom, és nyilván ezt a jelen lévő kormánytagok talán nálam is jobban tudják, hogy azok a nagy hazai vállalatok, amelyek az energiaiparban alapvetően érdekeltek, bizonyos anyagaikban jóval későbbre tették ennek az alaperőműnek az építését, és pontosan azért, mert a túlzó e nergiaigényszámítások egyszerűen nem teszik lehetővé azt, hogy pontosan állást foglaljanak ebben a kérdésben, illetve a számításaik jóval alacsonyabb energiafelhasználást valósítanak meg, és ehhez számolva a rugalmas energiakapacitások kiépítését, inkább tartják alternatívának a jelen helyzetben, mint az alaperőmű építését. Hasonlóképpen szintén összefügg az alaperőmű kérdésével a környezetvédelmi szempontok érvényesülése. A legjobb környezetvédelem az energiatermelésben, azt gondolom, az energiatakarékoss ág. Ezen a téren én már említettem, óriási lehetőségek vannak még a hazai
