Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 8. hétfő, a tavaszi ülésszak 3. napja - A magyar energiapolitikáról szóló tájékoztató és országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KÓSA LAJOS, a Fiatal Demokraták Szövetségének vezérszónoka:
197 Harmad ik fő tézis. Az energiafogyasztáson belül a vezetékes energiafajták felhasználása növekedni fog, illetőleg bizonyos energiafajták felhasználása nemcsak növekedni fog, hanem szükséges is a részarányokat növelni. Ilyen a villamosenergiatermelés. Negyedik fő állítás vagy elvcsoport. Az energiafüggőségünket csökkenteni kell, és mindenképpen szükséges az energiaimport és az energiahordozók felhasználásának diverzifikációja. Ötödik fő állítás. A hazai energiahordozótermelés stratégiai fontosságú, ezért ennek a szintfenntartása mindenképpen szükséges. Hatodik nagy alapelve a koncepciónak az alaperőmű kérdése. Ez nagyon hangsúlyosan szerepel az anyagban. Röviden és tömören: alaperőművet márpedig kell építeni, körülbelül 2000re teszi az anyag ennek szükségességét, de arról ír, hogy 1992ben már ennek az előkészítését meg kell kezdeni. Hetedik és nem utolsó lényeges szempontrendszer: ez a környezetvédelmi szempontok gyűjtőcímszó alatt összefoglalható szempontrendszer, amelyben különböző fajsúllyal szerepelnek a körn yezetvédelmi szempontok és a lehetséges alternatívák. Ezek után a főbb összefoglalók után mit lehet összességében elmondani az anyagról? Az előttünk fekvő anyag számos helyen következetlen, és nagyon sok ellentmondást t artalmaz. Amiben rendkívül határozott, az az energiaigénynövekedés és az alaperőmű szükségessége. (19.20) Csak néhány ellentmondásra szeretnék utalni, és utána a fő téziseken megyek végig, és azokhoz fűzök megjegyzést. Ilyen ellentmondás például az, hogy bár az anyagban szerepel a hazai szénbányászat visszafejlesztésének szükségessége, ugyanakkor, tekintettel arra, hogy főbb alapelv a hazai energiahordozótermelés szinten tartása, ezt nehezen lehet abban a kontextusban kezelni, hogy igazából melyek azok a hazai energiahordozók, amelyeket le kell építeni a termelésben, melyek, amelyeket növelni kell, hogyha a hazai energiahordozótermelést szinten szeretnénk tartani. Nem is beszélve arról, hogy más vonatkozásban kifejezetten utal az anyag - nagyon helyesen - arra, hogy a hazai energiahordozótermelés szinten tartása csak akkor indokolt, hogyha ez megfelelően hatékony mind gazdasági, mind környezetvédelmi szempontból, és versenyképes energiahordozókat tudunk termelni ezáltal. Hasonlóképpen a környezetvédelmi s zempontok kifejtésénél az anyag rendkívül sok hiányosságot tartalmaz, hiszen a környezetvédelmi szempontok kifejtésénél az energiatakarékos megoldások alkalmazásánál egész egyszerűen hiányzik a számítási háttér. Igaz, hogy számítási módszerek vannak az any agban, de azért pontos számításokat arra vonatkozóan vagy közelítő számításokat arra vonatkozóan, hogy a szénerőműrekonstrukció kapcsán a hatékonyságnöveléssel mennyi energiát lehet nyerni, vagy a kapacitáskihasználást a különböző alternatív vagy ciklikus rendszerek bevezetésével hogyan lehet növelni vagy a hatékonyságát javítani, erre vonatkozóan nem ad tájékoztatást az anyag. Egyébként pedig a hatékonyságnövelő lehetőségeket nem nagyon veszi számításba azon kívül, hogy a gazdasági szerkezetváltás és a te chnológiai megújulás valóban eredményez valamilyen szinten egy bizonyos energiafelhasználási hatékonyságnövekedést. Ezek után szeretném a főbb tézisekhez a kommentárjaimat megtenni. Az anyag első tézise az energiafelhasználás növekedésére vonatkozik. Ezek rendkívül túlzóak és túlbecsültek. Én azt hiszem, hogy erre alapozottan nehéz lehetne pontosan tervezni a hazai energiatermelés növekedését. Általában az ilyenfajta tervezéseknél abból szoktak kiindulni, hogy a GDP, vagyis a hazai össztermék és az ehhez a GDPhez szükséges előállítás körülbelül lineáris összefüggést mutat, vagyis minél magasabb egy ország GDPje, annál több energiát használ fel ennek az előállításához. Természetesen itt megfelelő energiahatékonysági konstansokkal lehet számolni. Ugyanakkor, hogyha ezt az összefüggést visszafelé fordítjuk, és azt nézzük meg, hogy egy fejlett technológiájú országban, ahol az energiahatékonyság egy elfogadható korszerű számértéket mutat, akkor azt kell
