Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 27. kedd, a tavaszi ülésszak 25. napja - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - BECKER PÁL, DR. pénzügyminisztériumi államtitkár:
1906 Végezetül kérném önöket, csak azt ne tanácsolják, hogy pótolják a hiányt az önkormányzatok saj át szabad pénzeszközeikből, mert ilyen nekik már nincs, hiszen arról már gondoskodás történt a személyi jövedelemadórészesedés drasztikus csökkentése során. Kíváncsian várom államtitkár úr válaszát. Köszönöm. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Vörös Vince) : Kö szönöm. Felkérem dr. Becker Pál államtitkár urat, szíveskedjék a kérdésre válaszolni. Dr. Becker Pál pénzügyminisztériumi államtitkár válasza BECKER PÁL, DR. pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Assz ony! Az ön kérdésfeltevéséből, de általában az önkormányzatokkal meglevő napi tapasztalatainkból is kitűnik egy örvendetes tény, nevezetesen, hogy a szociális törvény elindított egy új folyamatot: a helyi szociálpolitika új alapokon történő újrafogalmazásá t. Ez persze módszertanilag is új megoldásokat kíván, elsősorban szakmai szempontból. Így az önkormányzatok helyett nem tudok a feltett kérdésre válaszolni, csak arról tudok önnek tájékoztatást adni, hogy az úgynevezett szociális normatíva országos nagyság rendjének meghatározásakor milyen arányban és hogyan vettük figyelembe az új ellátási formákat, vagyis hogyan osztottuk le - csúnyán mondva - az önkormányzatok részére biztosított normatív állami hozzájárulást. A kérdés felvetéséből, sajnos, nem derül ki, hogy Békéscsabán a szociális jellegű feladatokra betervezett 310 millió forintnak mi a konkrét feladattartalma. Hiszen az önkormányzatok által működtetett szociális ellátások köre jóval szélesebb, mint amelyekhez a szociális normatíván keresztül a központi költségvetés hozzájárul, mert például a szociális intézmények fenntartása, támogatása az intézményi normatívákon keresztül történik. A differenciált szociális normatíva a pénzbeni és természetbeli ellátásokhoz, valamint a személyes gondoskodás körébe tart ozó alapszolgáltatásokhoz történő állami hozzájárulás. Békéscsaba város vonatkozásában a szociálpolitikai feladatokra jutó normatív állami hozzájárulás 77 millió forinttal, vagyis 76%kal több, mint a tavalyi úgynevezett inaktív normatíva volt. A fentiek n em jelentik és nem is jelenthetik, hogy a lakosság minden szociális gondja, problémája orvosolható a rendelkezésre bocsátott pénzkeretből. De fedezetet teremt arra, hogy a helyi ellátó rendszerek a korábbinál szélesebb körben nyújtsanak támogatást. És most néhány gondolatot a két új ellátási forma önkormányzati megtervezésének módszertanához. A munkanélküliek jövedelempótló támogatása vonatkozásában célszerű a munkaügyi központokkal együttműködve olyan szociális térképet csinálni, ami idősávokra bontva tart almazza a munkanélküliellátásból kikerültek számát. Az ebből adódó ellátási kötelezettség tehát egy következmény, egy szakmai determináció, melynek pénzügyi fedezetét csak ezek tisztázása után szabad meghatározni. Itt hívom fel a figyelmét, hogy az 1993. évi költségvetési törvény kifejezetten erre a jogcímre hivatkozva emelte meg a szociálpolitikai normatív állami hozzájárulást 2 milliárd 850 millió forinttal, és ugyanennyit biztosított az önkormányzatok által kifizetett támogatások 50%ának a központi köl tségvetésből történő visszaigénylésére. (14.30) Ez az összeg többszöröse annak, amelyet az állam a feladatra 1992ben ténylegesen költött. A lakásfenntartási támogatás keretszabályai pontosan arra szolgálnak, hogy a helyi lakhatási és szociális, demográfia i viszonyok alapján a testület alakítsa ki azokat a lakásnagyságot jelző kategóriákat és ezzel összefüggésben a jövedelemszinteket, melyekhez differenciált támogatási összegek kapcsolódhatnak.
