Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 27. kedd, a tavaszi ülésszak 25. napja - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince): - SARKADINÉ DR. LUKOVICS ÉVA, DR. (SZDSZ)
1905 Abban az esetben, hogyha ezek az elképzelések valóra válnak, és az igen tisztelt Ház elfogadja az erre irányuló javaslatainkat, akkor reményünk van arra, hogy az elkövetkezendő évben, illetőleg az azt követő években mintegy 300zal növeljük a rendőrőrsök létszámát és jelentős mértékben, több ezer fővel növelni tudjuk az országban szolgálat ot teljesítő rendőrök számát. Mindezek alapján kérem a tisztelt képviselő urat, hogy válaszomat szíveskedjen elfogadni. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm államtitkár úr válaszát. Dr. Sarkadiné dr. Lukovics Éva, a Szabad Demokraták Szövetségének képviselője kérdést kíván feltenni a pénzügyminiszterhez, valamint a belügyminiszterhez Önök hogyan osztanák be az önkormányzatok szociális pénzkeretét? címmel. Közlöm képviselő asszonnyal, hogy kérdésére dr. Becker Pál pénzügymini sztériumi államtitkár úr válaszol majd. Átadom a szót. Kérdés: Dr. Sarkadiné dr. Lukovics Éva (SZDSZ) - a pénzügyminiszterhez és a népjóléti miniszterhez - Önök hogyan osztanák be az önkormányzatok szociális pénzkeretét? címmel SARKADINÉ DR. LUKOVICS ÉVA, DR. (SZDSZ) Köszönöm a szót, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Államtitkár Úr! Az elmúlt év utolsó előtti napján a Magyar Köztársaság Parlamentje meghozta szociális törvényét. Azért beszélek erről emilyen egyes szám harmadik személyben, mert nekünk, szabaddemokrata képviselőknek nem sok ráhatásunk lehetett erre a törvényre, mint annyi más ügyre sem. A törvény hatálybalépése 1993. február 26án megtörtént. Azóta minden önkormányzat keményen dolgozik a törvény által előírt tennivalókon, mun ka folyik a helyi szociális ellátó rendszer megteremtéséért. Magam is részt veszek választókerületemben, Békéscsabán ebben a munkafolyamatban, de nem mondhatom, hogy a ránk testált feladatokat tisztességgel el is tudjuk végezni. Hetek óta próbáljuk feloszt ani az úgy tűnik, feloszthatatlant, rakosgatjuk egyik feladatról a másikra a rendelkezésre bocsátott pénzkeretet, de a mű csak torzó marad. Ha figyelembe vesszük a már beérkezett jogos igényeket, ha az elmúlt három hónap tendenciáit egész évre vetítjük, ak kor a két legnagyobb költségigényű ellátási formára, a munkanélküliek jövedelempótló támogatására és a lakásfenntartási támogatásra egyszerűen jóformán nem marad semmi. Választani lehet ugyanis, vagy minden ellátási forma mélyen alulfinanszírozott lesz, va gy néhányra nem jut. Hogy csak egyetlen példát említsek, Békéscsaba város önkormányzata 178 millió forint szociális normatívát kapott, amihez képest ez évben szociális jellegű feladatokra előreláthatólag - legkevesebb - 310 millió forintot fog költeni. De mondhatnék nyugodtan más példákat is, tájékozódtam, egyéb helyeken sem más a helyzet. A fejtörések közepette azonban eszembe jutott, megkérdezem a pénzügyminiszter és a népjóléti miniszter urakat, önök hogyan osztanák be az önkormányzatok szociális pénzker etét? Teszem ezt azért is, mivel képviselői fogadóórámon egyre többen engem keresnek meg: mondjam el, hogyan lehet kijönni havi 56000 forintból egy embernek, mert ha van valamilyen jó tippem, azt biztosan megfogadják. Ilyenkor nem mondhatok mást: kell leg yen egy olyan szociális ellátó rendszer, amely legalább a legalapvetőbb életfeltételeket biztosítja egyszerűen az élet jogán. A régi ellátó rendszer megszűnt, ugyanakkor azt nem sírja vissza senki, mert működésképtelen volt. De kiépül, kiépülhete helyette egy másik, ami jobb? Kérdésem aktualitását adja az is, hogy az önkormányzatok szociális tevékenysége nem egy egyszerűen értelmezhető önkormányzati feladat. Itt állami, kormányzati feladatok átruházásáról van szó törvényi megbízás eredményeképpen. Örömmel hallanám az elosztás elveit, de a konkrét példákra, a szociális törvényben meghatározott egyes ellátási formákra vonatkozóan is szívesen venném szakvéleményüket.
