Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 27. kedd, a tavaszi ülésszak 25. napja - A külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - MONOSTORI ENDRE, DR. (SZDSZ)
1893 ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Tehát felszólalásra következik Monostori Endre képviselő úr. Felszólaló: Dr. Monostori Endre (SZDSZ) MONOSTORI ENDRE, DR. (SZDSZ) Köszönöm a szót, Elnök Ú r! Tisztelt Ház! Bevezetésképpen előre szeretném bocsátani azt, ami már a törvény tárgyalása során, a miniszteri expozé során is elhangzott és a pártok egyes vezérszónokai is említették, tudniillik azt, hogy a migrációs politika hiánya - illetve ennek a sz ámonkérése - e törvény tárgyalása során nem lenne tulajdonképpen igazságos, hiszen a migrációs politika kialakítása nem a technikai kodifikátor, hanem a kodifikátort irányító miniszter feladata, akit tulajdonképpen az évtizedekre irányt szabó stratégiai ké rdésekben nem szabad a saját, legjobb belátása szerinti döntésre kényszeríteni. A miniszternek a Kormány, a Kormánynak pedig a Parlament kell hogy utat mutasson a migrációs politika kialakításában, ez pedig csak akkor lehet hatékony, ha mi, képviselők tisz tában vagyunk egyrészt az ezzel kapcsolatos európai követelményekkel, másrészt pedig saját választóink igényeivel, azaz, hogy milyen bevándorlási politikát óhajtanak a választók, kiket hívnak vagy várnak szívesen, és kiket nem szívesen. Éppen ezért - az el mondottak miatt - rendkívül fontosnak tartom azt, hogy a törvényjavaslat tárgyalása járjon együtt mind e Ház falai között, mind pedig e Ház falain kívül, a széles nyilvánosság előtt egy jó évtizedes jövőképről való gondolkodással. A migrációs folyamatok ne m igazodnak választási ciklusokhoz, hanem azoknál sokkal hosszabb, esetenként - például menekülés esetén - sokkal rövidebb hullámokban öltenek testet. A szabályozott bevándorláspolitika kialakításánál csakis a makrotársadalmi mutatókból és a köztámogatást élvező célokból szabad kiindulni. A demográfiai, korösszetételi, területi megoszlási adatok, a nemzetgazdaság munkahelyteremtő képessége és munkaerőigénye, a népességcsökkenésre vonatkozó okok eredője, a migrációs nyomásra adandó összeurópai válaszból Magy arországra háruló feladatok elemzése és megvitatása szolgálhat egy jobb bevándorlási törvény alapjául. Tisztelt képviselőtársaim! El kell ismernem azt, amikor a konkrét javaslat tárgyalására térek, hogy a javaslat sok ponton javult a korábbi állapotához ké pest, Nem egy rendelkezésben előremutató, láthatóan törekszik a kortársi, emberi jogi és menekültügyi követelmények betartására. A tervezetbe foglalt idegenrendészeti szabályok formailag ritkán kritizálhatók. Mégis, az egész törvénytervezet úgy tűnik, egy kicsit elzárkózó, félelemelvű. Nem a fizetési egyensúlyt javító turistát vagy üzletembert, nem a diákcsere keretében a hozzánk érkező külföldi fiatalt látja kodifikátori szemei előtt, sokkal inkább a koldust, a tolvajt vagy a harmadik országba igyekvő vagy lopakodó átutazót. A legrosszabbra készülni megengedett és el is várható, de érdemes lenne azon is gondolkodni, hogy a védekező szabályok mellett miként tudná előmozdítani ez a törvény a pozitív fejleményeket, az egymás megismerését lehetővé tevő utazást, az állampolgárok közti közvetlen kapcsolatokat, az információ és a gondolat szabad áramlását, a határok mielőbbi lebontását, a virágzó kultúrák fenntartását és fejlesztését. Az általános vita során szeretném néhány, konkrét szakaszhoz kevéssé kötődő észre vételemet elmondani. Először is a törvény és a nemzetközi szerződések viszonyáról néhány mondatot. A törvény és a nemzetközi szerződések rendelkezéseinek lehetséges összeütközését egy világos, hangsúlyos rendelkezéssel lehet, illetve kellene elkerülni. A t örvény ittott beiktatja - idézőjelbe teszem most - a "ha nemzetközi szerződés másképp nem rendelkezik" fordulatot, például az 5. § (1) bekezdésben vagy a 8. §ban.
