Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 8. hétfő, a tavaszi ülésszak 3. napja - A magyar energiapolitikáról szóló tájékoztató és országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - PÁL LÁSZLÓ (MSZP)
190 hőt termelő telepek létesítésének vonzó lehetőségeire. Ez a különösen rugalmas megoldás igen jó hatásfokot nyújthat, csökkentheti a villamosenergia elosztásával kapcsolatos gondokat is. A családok nagy részét érinti, ezért végül beszéln ünk kell a távfűtésről is, ugyanis e kérdéskörben a tájékoztató nem kellően határozott. Be kell látnunk végre, hogy nemes energiahordozókat - földgázt és fűtőolajat - nagy kazánokban csak hőtermelés céljára elégetve, továbbá a nagy kiterjedésű hőszállító r endszerek veszteségét is figyelembe véve a felhasználók számára nem lehet elviselhető árú a távfűtés semmilyen tulajdonosi formában sem. Ezért elkerülhetetlen az erre alkalmas fűtőművekben kapcsolt áramtermelés megvalósítása, más esetekben a takarékosság h agyományos eszközein túlmenően a hőfejlesztés határozott decentralizálása - épületenkénti vagy lakásonkénti fűtőberendezések létesítésére gondolunk. Tisztelt Képviselőtársaim! Befejezésül engedjék meg, hogy zsúfolt törvénykezési programunk ismeretében is s ürgessük a legfontosabb energetikai törvények mielőbbi meghozatalát, mert világos kereteket, biztonságot kell nyújtanunk a privatizáció során létrejövő társaságoknak, továbbá meg kell fogalmazni az EK rendszeréhez illeszkedő hatósági feladatköröket, biztos ítva a hatósági és az ezzel sok esetben sajnos, ma még együtt gyakorolt vállalkozási tevékenység határozott szétválasztását. Az elmondottakat figyelembe véve, összességében a tájékoztatót elfogadásra ajánljuk. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Má tyás) : Köszönöm. Megadom a szót Pál Lászlónak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának, és átadom az elnöklést Dornbach Alajos alelnök úrnak. (Az elnöki széket dr. Dornbach Alajos foglalja el.) Felszólaló: Pál László az MSZP képviselő csoport nevében PÁL LÁSZLÓ (MSZP) Köszönöm szépen, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az Alkotmány nem írja elő, hogy az energiapolitikát a Parlament elé kell hozni. Nem írja elő azt, hogy nekünk meg kell tárgyalni, állást kell benne foglalni és dönteni kell. Én még is messzemenően üdvözlöm a Kormánynak azt a lépését, hogy a témát behozta megtárgyalásra, és azt hiszem, hogy minden időszakban és minden országban, minden önmagára valamit is adó kormány az energiapolitikáját a parlament elé terjeszti, tekintettel arra, h ogy ez az ügy hosszú távon hat, nem csak egy adott kormányzati ciklusra meghatározó, a társadalom minden rétegét, minden tagját, minden szereplőjét közvetlenül érinti. A terhek, amelyek egy energiapolitikai koncepció megvalósításával járnak, olyan jelentős ek, hogy hosszú távon a gazdaság működésére nagyon komoly hatással vannak. Az energiapolitikai döntésekkel kapcsolatos felelősségmegosztás nem mellékes szempont egyetlenegy kormány számára sem, de gondolom, hogy ebben a szakmában, ezen a szakterületen a tu lajdonviszonyok alakítása Magyarországon különösen aktuális. Természetesen a szempontok között fel kellett volna sorolnom a környezeti összefüggéseket is, hiszen az energiapolitika - mint ahogy arról államtitkár asszony beszélt - és a környezetvédelem össz efüggései rendkívül szorosak, és ebben szintén az egész társadalom érdekeit képviselni kell, ezért a Parlament elé való beterjesztés szintén elengedhetetlen. Amint erről már szó esett, öt változatban tárgyalta a Parlament gazdasági bizottsága a Kormány ált al benyújtott előterjesztéstervezeteket, és ez az ötödik az, amelyre kimondtuk, hogy általános vitára alkalmasnak tartjuk, és a Parlament plenáris ülése elé beterjesztésre javasoljuk. Ez persze nem jelenti azt, mint amit Szűcs István volt képviselőtársam erről elmondott, hogy a Parlament gazdasági bizottsága egy az egyben sajátjának tekinti ezt a dokumentumot, hogy az anyag közös gyermekünk, és ennek megfelelően valamennyien támogatjuk. Az a helyzet, hogy ez az anyag lényegesen jobb, mint bármelyik korábbi változat mind szemléletében, mind szerkesztésében, ugyanakkor az anyag számos kérdésben nyitva hagyott döntéseket, számos kérdésben nem jutott el és nem is juthatott el a konszenzusig.
