Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 8. hétfő, a tavaszi ülésszak 3. napja - A magyar energiapolitikáról szóló tájékoztató és országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - PÁL LÁSZLÓ (MSZP)
191 Közismert az, hogy az energiapolitika alapkérdéseiben nincs konszenzus , és elsősorban nem a parlamenti pártok között, hanem az energetika különböző szakterületeit képviselő szakemberek között - én a lobbyt itt csak jó értelemben használnám , a különböző szakmák lobbystái között. A dokumentum előzményeként meg kell említenem , hogy 1989 decemberében az előző kormány már a parlament elé terjesztett egy energiapolitikai koncepciót, ennek a megtárgyalására azonban - azt hiszem, nagyon helyesen - az a parlament nem vállalkozott, hiszen nem volt abban a helyzetben, hogy a társadalo mra hosszú távon kiható döntéseket a választások előtt meghozzon. Azért is helyes, hogy ezek a döntések akkor nem születtek meg, mert az elmúlt két és fél évben alapvető változások történtek a világban és az országban, amely változásokhoz illeszteni, igazí tani kell az energiapolitikát. (18.50) Megváltozott mindenekelőtt az a helyzet, hogy abszolút biztonsággal számíthasson az ország arra, hogy elsősorban a volt Szovjetunióból folyamatos energiaellátásban olyan szinten részesülhessünk, mint amilyenre szükség ünk van. Ez a helyzet, ez a változás azzal is jár, hogy koncepcióváltást kell végrehajtani. Nem lehet energiapolitikát építeni az egyértelműen hosszú távon biztosítható szovjet importra. A két és fél év nagyon fontos változása energiapolitikai tekintetben is a gazdaság sorsának alakulása, a rendkívül nagy mértékű recesszió, az ipar körülbelül 4045%os visszaesése, kisebb mértékben, de a mezőgazdaság 2830%os visszaesése is. Önmagában arra kötelezne bennünket, illetve a Kormányt, hogy új energiapolitikát d olgozzon ki. Más a helyzet, más a kapcsolatrendszer a két és fél év után NyugatEurópával. Fölül kell vizsgálni a nyugateurópai energetikakapcsolati lehetőségeinket, és ami rendelkezésre áll, azt ki kell használni. Végül az alapvető változások közé soroln ám mindenképpen azt, hogy megindult Magyarországon a privatizáció, megszűnt a merev ellenállás azzal szemben, hogy energetikai létesítményeket kizárólagosan az állam tarthat fenn. A most beterjesztett és most tárgyalás alatt álló koncepcióban egynéhány ala pelv rögzítésre került. Ezekkel az alapelvekkel magam és a frakcióm nevében teljes mértékben azonosulni tudok. Azonosulni tudunk azzal, hogy csökkenteni kell az ország importfüggőségét. Azonosulni tudunk azzal, hogy differenciált importstratégiát kell kial akítani az országnak és kell érvényesíteni. Nem függhet egyetlen szállítótól, egyetlen relációtól és egyetlen energiahordozófajtától az ország. Egyetértünk azzal, hogy a fejlesztéseknek rugalmasaknak kell lenni mind energiahordozók, mind pedig energetikai teljesítmények tekintetében. A takarékosságra való törekvés mint célkitűzés helyes célkitűzés a dokumentumban. És helyes célkitűzés az, hogy a környezeti és energetikai feltételek összehangolásában a környezet sokkal nagyobb szerepet kap, mint a korábbi é vekben kapott. Tehát mindamellett, hogy a rögzített alapelvekkel megvan az egyetértésünk, alá szeretném azonban húzni, hogy úgy érezzük, hogy ezek az alapelvek többnyire szavak. Többnyire egy jó fogalmazás, egy jól szerkesztett dokumentum részei, azonban e zek mögött a szavak és fogalmazások mögött nem látszik a megvalósításnak az eszközrendszere, nem látszik az, hogy mi vezet el egy valóban takarékos, valóban környezetvédő és rugalmas fejlesztéshez. A részletekre még ki fogok térni. Sajnálom, mellékesen jeg yzem csak meg, hogy a dokumentumban magában és az MDF vezérszónokának a fogalmazásaiban elhangzottak olyan kitételek, amik kicsit rontják a fogalmazást is, hiszen helyenként átpolitizált szövegeknél sajnos, bent maradtak ebben az anyagban, azt hiszem, nem is teljesen megalapozott módon. Bár joggal kritizálja az anyag az elhibázott fejlesztéseket, de kevésbé joggal kritizálja azt, hogy Magyarországon azért az elmúlt években ha valami stabilan működött, az energiaellátás körül nagyobb problémák nem voltak.
