Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 27. kedd, a tavaszi ülésszak 25. napja - A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (9406-os szám) részletes vitája - RAJKAI ZSOLT (FKgP) - ELNÖK (Szabad György): - SIPOS IMRE, DR. (FKgP)
1885 F elszólaló: Rajkai Zsolt (FKgP) RAJKAI ZSOLT (FKgP) Csupán azt szeretném elmondani Zsupos képviselőtársamnak, hogy én a meliorációt nem tekintettem sohasem beruházásnak; nem beruházás, hanem a termelési szintek megőrzése, azaz ahogy ő is mondta: a termelés biztonságának megteremtése volt a célja, mert való igaz, ezek a területek meliorációs beavatkozás nélkül aranykoronaértékben nem jövedelmezőbbek, nem művelhetőek. Tehát ez az egyik ellenérvem, amivel szeretném őt meggyőzni arról, hogy igenis ez nem beruh ázás. A másik pedig: tudnia kell, hogy egy meliorációs üzem üzemeltetési költségének a felszámítása nem történhet meg csak önköltségi alapon, és ennek a fenntartása igen tetemes költséget jelent akármelyik művelőnek, legyen az egyéni gazdálkodó vagy állami gazdaság. Szivattyútelepek üzemeltetése, a drénezett területek üzemeltetése, a meliorációs földutaknak és levezetőcsatornáinak fenntartása, műtárgyak karbantartása évente - az összköltséget tekintve - legalább 2030%ra tehető. Tehát nem jelent egy haszná lónak különbséget vagy nagy eredményt az, ha egy meliorált területen jut hozzá a földterületéhez, mert igenis neki ezeket a létesítményeket üzemeltetni, fenntartani és karbantartani kell. Egészen biztos, hogy nagyobb kényelmet jelent egy ilyen meliorált te rületen a mezőgazdasági művelés, a mezőgazdasági kultúra megteremtése, de ez nem jelent oly nagy előnyt, hogy ezt ily módon vagy másképpen fel kellene számítani. A fizetési könnyebbség nyilvánvalóan indokolható. Én csak a törvény alapszellemében találtam a zt kifogásként, hogy a valamikori 20 aranykoronás földek valódi kataszteri tiszta jövedelme, esetenként a föld savanyodása, a kolmatálódás, tehát a betömörülődés, és más egyéb, rossz művelési kör, túlzott savasodás, nitrogénműtrágyázás következtében lecsö kkent 10 alá. Ha a talaj borítását figyelembe vesszük és (11.30) egy meliorációval felemeljük vissza, arra a 20ra, ami a nyilvántartásban szerepel, ennek a költségét ugyan fel lehet számítani, de korrektebb az az eljárás, amit Pelcsinszki képviselő úr is mondott, hogy úgy lehessen kifizetni, hogy ne terhelje meg túlságosan az igényjogosult költségvetését. Én hajlandó vagyok erről a Parlamenten kívül is vitatkozni, megvitatni Zsupos képviselőtársammal ezt a kérdést, de azt hiszem, a szakmai vitát ne a Parla ment előtt folytassuk. Köszönöm szépen. (Taps középen.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Sipos Imre független kisgazda képviselő. Felszólaló: Dr. Sipos Imre (FKgP) SIPOS IMRE, DR. (FKgP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egyké t gondolattal szeretnék csak reagálni azokra, amiket itt a vitában hallottam. Egyetértek Pelcsinszki Boleszláv képviselőtársam javaslatával, de talán messzebb mennék: a Rajkai Zsolt államtitkár úr által mondottakkal szintén. Két aspektusra szeretném a figy elmet felhívni. Azok a földterületek, amelyek a szövetkezeti gazdálkodás időtartama alatt meliorációra kerültek, jó minőségű földek voltak akkor, amikor a kényszer által összehozott szövetkezeteket megalakították, és a földtulajdonosok földjeiket oda bevit ték. Nem emlékszem rá, hogy korábban, az egyéni gazdálkodás idején kellett volna nagyobb mérvű meliorációs beruházásokat végezni. Ezeket tehát azért végezték, mert a szövetkezeti gazdálkodás oly mértékben tönkretette a termőföldet, hogy az melioráció nélkü l terméketlenné vált volna.
