Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. április 27. kedd, a tavaszi ülésszak 25. napja - A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (9406-os szám) részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - PELCSINSZKI BOLESZLÁV, DR. (SZDSZ) - ELNÖK (Szabad György): - ZSUPOS LAJOS (MDF) - ELNÖK (Szabad György):
1884 illetve költséget igényel. A termőhelyépítés, a tereprendezés szintén beruházás, ennek a befizettetését korrektnek és jogosnak találom . Viszont nem találom jogosnak és nem találom korrektnek annak az önértéknek vagy saját erőnek a megfizettetését, ami a termőhelyek leromlásából fakadó helyreállítást jelenti. Itt egyetértek Pelcsinszki Boleszláv képviselő úrral és mindenkivel, aki ezt a k öltséget kívánja kivonni a részaránytulajdonosok terhéből. Ez helyes, a tisztességes megoldás ez lenne. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Pelcsinszki Boleszláv kér szót. Felszólaló: Dr. Pelcsinszki Boleszláv (SZDSZ) PELCSINS ZKI BOLESZLÁV, DR. (SZDSZ) Még egyszer be kell kapcsolódnom a vitába, ugyanis azt hiszem, hogy Rajkai államtitkár úr félreértette az előbbi felszólalásomat. Én nem szeretném kikapcsolni gyakorlatilag ennek a megfizetését a szövetkezetek számára, hanem arr a próbáltam felhívni a figyelmet, hogy tegyük lehetővé, tegyük könnyebbé ennek a kifizetésnek a megtörténhetőségét. Tehát azt ajánlottam, illetve azt javasoltam, hogy az üzletrészt szavazza meg a Parlament, hogy a szövetkezeti üzletrész mint fizetőeszköz s zerepelhessen ebben az ügyben, hiszen látjuk, hogy óriási probléma, óriásiak a költségek. A másik javaslatom pedig az volt - amit szintén szeretném, ha elfogadna a Parlament , hogy segítsük azokat, akiknek ilyen óriási fizetési kötelezettségeik vannak. Te hát a Kormány dolgozzon ki valamilyen kedvezményes hitelt. Ennyivel szerettem volna kiegészíteni. (Szórványos taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm szépen. Zsupos Lajos kíván viszonválasszal élni. Felszólaló: Zsupos Lajos (MDF) ZSUPOS LAJOS (MDF) Elnök Ú r! Tisztelt Ház! A Rajkai Zsolt által elhangzottakat szeretném egy kicsit értelmezni. Ugyanis az, hogy a meliorációt különválasszuk - hogy egy része az, ami csak a helyreállítást jelenti, a másik a termőképesség fokozását - szakmai értelemben, úgy érzem, e rősen vitatható dolog, mert ma a meliorációs beavatkozásokon mindazokat a tartós hatású beavatkozásokat értik, amelyek a termésfokozást jelentik vagy a termés biztonságának a fokozását jelentik a mezőgazdasági területen. Tehát nem hiszem, hogy szerencsés v olna kettéválasztani ezt a dolgot, hiszen egyébként is ezek erősen összefüggnek. Egy drénezett elvezetésű, lecsapolt terület erősen összefüggésben van azzal, hogy hogyan, milyen hatékonysággal lehet például az öntözést alkalmazni. A másik dolog, ami miatt célszerű árban mégiscsak különbséget tenni e között a földerületek között: nyilvánvaló, hogy az ilyen beruházásban részesült területek sokkal biztonságosabban és nagyobb terméseredményt tudnak hozni, tehát értékesebb területnek számítanak. Ha árban nem tes zünk különbséget, tehát azonosnak tekintjük a nem meliorizált területet a meliorált területtel, akkor gyakorlatilag olyan igazságtalanságot osztunk szét a leendő tulajdonosok között, amit a jövőben nem nagyon lehet orvosolni. Állandó feszültségforrás lehet ne már eleve a hozzájutás vonatkozásában is, mert nyilván mindenki azon a területen szeretné visszakapni a tagi vagy kárpótolt földjeit, ahol ez a beruházás végbement. Én a magam részéről a Pelcsinszkiféle javaslatot el tudom fogadni; fogadjuk el azt, hog y a szövetkezeti üzletrész számítson fizetőeszköznek. De azt semmiképpen nem tudnám elfogadni, hogy azonos értékűnek tekintsük a meliorált és a nem meliorált területeket. Köszönöm. ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Rajkai Zsolt kíván viszonválasszal élni.
